Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
153 Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérem képviselőtársaimat, illetve a tisztelt előterjesztőket is, a természetvédelem és a jogos tulajdonhoz jutás közötti ésszerű kompromisszumos javaslatokat tehát támogassák. Egyben megkére m természetesen a két privilegizált tárcát ebben az ügyben – a földművelésügyit és a környezetvédelmit – , hogy a végrehajtás során ne akadályozzák, hanem sokkal inkább felelősen segítsék egymás munkáját, hogy – még egyszer mondjam – semmiképpen ne kerülhes sen szembe egymással sem a természetvédelem, sem pedig a jogos tulajdonhoz jutás egyaránt fontos ügye. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Juhász Pál képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Fel szólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Elsősorban azért jelentkeztem, hogy pótoljam a gazdasági bizottság mulasztását, és elmondjam, hogy mi történt ott, természetesen hozzáfűzöm a saját, illetve az SZDSZ véleményét is. A bizottságban az első vita arról volt, hogy vajon elfogadhate egyáltalán a bizottság olyan módosító javaslatot, amelyik nem az eredeti három tárgyban lett benyújtva, amit a vitára bocsátottunk. A többségi álláspont az volt, hogy semmi olyan javaslatot, amelyik nem az eredeti három tárgyban került be, nem támogathatunk, mert teljes zavart okoznánk a törvényben, megismétlődne az az elmebaj, amely a törvény eredeti elfogadásakor volt, hogy mondjuk így, autsider rögtönzésekkel szétment a törvény szerkezete, tehát előre meg nem vitatott – mondjuk így – vitára nem bocsátott javaslatokkal utólag ne foglalkozzunk. A kisebbségi álláspont, amit én is képviseltem, az volt, hogy ennek ellenére foglalkozzunk olyan kérdésekkel, amik az eredeti beterjesztésben nem voltak, de már régen beterjesztet ték képviselőtársaink még az átmeneti törvény módosítási szándékával. Elsősorban védtem, hogy a Horváth Tibor, Mizsei Béla, Pánczél Gyulajavaslattal foglalkozzon a bizottság, valamint egyes, vételi joggal rendelkezők fizetési feltételeivel foglalkozó módo sító javaslatokkal. Ennek ellenére a bizottság szigorú maradt, és elutasított minden ilyen, az eredeti körbe nem tartozó javaslatot. Az eredeti körben lévő három javaslat kapcsán az elsőt és a harmadikat nem támogatta a törvényjavaslaton belül. Azért nem t ámogatta az elsőt, mert értelmetlen, a harmadikat pedig azért, mert végrehajthatatlan. A második javaslattal voltak gondjai, amelyik azt tartalmazta, hogy egyezség jöhessen létre szövetkezet és megváltást kereső állampolgárok között. Mivel az adott formába n a javaslat kis jelentőségű, Pelcsinszki Boleszláv tett hozzá kiegészítő javaslatokat, hogy hogyan lehetne a javaslatot valóban hatékony, megegyezéseket elősegítő javaslattá tenni, de a gazdasági bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet az átmeneti törvény keretei között megfelelően megoldani, s ezért – szemben ezzel a törvényjavaslattal – egy saját törvényjavaslatot készített. Elindulva a kisgazda kezdeményezésből, folytatva a Pelcsinszkiféle kiterjesztéssel, és végül is Glattfelder Bél a javaslata alapján egy új törvényjavaslatot készített, amit a tisztelt Ház napirendjére tűzött ma. (13.00) Így tehát a bizottság álláspontja az, hogy – bár némi módosítással – az eredeti javaslat 2. pontja éppen megőrizhető, de nagy jelentősége nincs, a s zándékolt cél elérése csak egy másik törvényben lehetséges, amit beterjesztett a Ház elé. Ehhez szeretném hozzátenni a szabaddemokraták és a magam nevében, hogy az a módosítási hullám, ami bejött itt pótlólag annak kapcsán, hogy itt néhány technikai kérdés t megpróbáltak a kisgazdák megmozgatni, nagyon helytelen és célszerűtlen, mert azok egy jó része – itt gondolok a Zsirosféle javaslatra, gondolok a két Németh Bélajavaslatra – az eredeti törvény lényegét, és nem csupán technikáját érinti. Márpedig az ere deti törvények lényegét felborítani utólag itt tökéletes jogbizonytalanságot teremtene, és azt semmiképpen sem lehet elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
