Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PÁL LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
16 ezt nagyon profi módon kéne tudni értékesíteni. Mindezt figyelembe véve én úgy érzem, hogy az a különbségtétel, ami a dokumentumokban a két szervezet közö tt szerepel, az indokolatlan. Arra a kérdésre kitérve, hogy ha már létrejön a tartós állami vagyon kezelésére egy külön szervezet, részvénytársaságnak kelle annak lennie, sőt megkérdezném azt, hogy részvénytársaságe a valóságban az a szervezet, amelyikrő l az előttünk fekvő törvénytervezet szól. Én azt hiszem, hogy a nevében az, a valóságban ez nem részvénytársaság, és amikor azt feltételezzük, hogy majd a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján működő társaságról beszélünk, akkor nem azt mondjuk, am i a valóság. Hiszen ez a szervezet először is különleges módon jön létre, törvény alkotja meg. Egy olyan részvénytársaság – ez persze nem kizárt dolog – , aminek egyetlen tulajdonosa van, méghozzá a Kormány, illetve a Kormány nevében egyetlen miniszter gyak orolja majd a tulajdont. A részvénytársaság pénzügyi forrásait az állam fogja nyújtani, ezen belül a Kormány, sőt olyan elképzelések vannak, hogy a Kormány még a költségvetési törvénynek sem rendelné alá magát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptő kéjének készpénzzel való megerősítésében vagy pénzügyi forrásokkal való megerősítésében. Jellemző módon az odavonatkozó módosító javaslatok, hogy az ÁVRT alaptőkéjébe kerülő pénzügyi forrásokat a Parlament határozhassa meg, ezek is elutasításra kerültek, b ár én nagyon szeretném tudni, hogy honnan rendelkezik a Kormány szabad forrásokkal erre a célra, ha egyszer a költségvetés keretében ilyeneket nem határoztunk meg. Még egy lehetőség lenne – ezt zárójelben mondom – , ez a Vagyonpolitikai Irányelvek alapján a vagyon értékesítéséből befolyó források terhére, de az előttünk lévő tervezetben ez a forrás nincs megjelölve ilyen célra. Az említett részvénytársaságnak nevezett valami eladási tevékenységére és vagyonkezelési tevékenységére ugyanazok a szabályok vonatk oznának, mint az Állami Vagyonügynökség esetében, tehát ugyanolyan korlátok és szabadságfokok, tehát ugyanúgy eltérnek a gazdálkodó szervezetnek adott jogoktól, mint ahogy az ÁVÜ esetében, amelyik egy állami hivatal. Ez a szervezet speciálisan adózna – ez le van írva a törvényben – , és speciális módon számítanák az osztalékait – ez is le van írva a törvényben. A szervezet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak nevezett valami, a jogait korlátozottan gyakorolhatná, hiszen részben a törvény eredeti szövege is tartalmazott ilyen megfontolásokat, részben pedig – óriási meglepetésemre – kormánypárti képviselő urak módosító javaslatai alapján a jogkör még bővülni is fog; a Kormány, illetve a miniszterek közvetlenül szólhatnak bele az ÁVRT vagyonkezelési jogaiba. (11.20) Eldönthetik azt, hogy mit tegyen a vállalataival az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, eldönthetik azt, hogy kiket nevezhessen ki a vállalataiban létrejövő tisztségek viselésére és a többi. Tehát furcsa módon maga a törvény is azt mond ja, hogy a részvénytársaság a kormányzati tevékenységnek szinte részévé válik, és ezt csak megerősítik a módosító indítványok, amelyeket kormánypárti képviselőtársaim nyújtottak be. Erre a speciális részvénytársaságnak nevezett valamire nem igaz a csődtörv ény. Teljesen kizárt egy ily módon létrehozott szervezet esetén a csődeljárás bevezetése, a felszámolási eljárás pedig különösen. Az átalakulási szabályok hasonlóképpen nem igazak erre a szervezetre. A társasági törvény nem igaz erre a szervezetre, csak ré szlegesen. A Vagyonkezelő Részvénytársaságnak nevezett szervezet hitelt a pénzpiacokon csak különleges garanciák esetén fog tudni felvenni, tehát a pénzhez való jutás feltételei is eltérnek a normál részvénytársaságoktól. Teljesen rendezetlen ennek a részv énytársaságnak a koncessziós törvényből eredő jogokhoz való viszonya. Tehát folytathatnám tovább, ez nem egy valódi részvénytársaság, csak ezt a nevet kapta. Ki kéne találni, hogy miért kapta ezt a nevet, erre az embernek vannak elképzelései. Az elképzelés eim közül csak egyet említek meg, hogy egy olyan konstrukciót sikerült létrehozni, ahol a részvénytársaság belügyeibe a Parlament beavatkozása azonosan egyenlő a nullával, szemben az Állami Vagyonügynökséggel, ahol azért a számonkérés lehetősége, ha közvet ve is, de megvan, és a Vagyonkezelő Részvénytársaság és az ÁVÜ közötti vagyon odavissza tologatására a Kormány keze
