Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
139 A preambulumban megfogalmazott cél rendkívül magasztos, minden szempontból támogatni kell. Az azonban, hogy kik jogosultak erre a nemzeti gondozási díjra, rendkívül fontos kérdés. Akik et kirekeszt a törvényből a Kormány eredeti előterjesztése, és mégis hasonló sérelmeket szenvedtek, teljes joggal kifogásolhatják azt, hogy milyen határidők alapján rekesztették ki őket, amikor tartalmilag minden szempontból megfeleltek azoknak a feltétele knek, amelyeket a preambulum előír. Miről van szó? A Kormány eredeti előterjesztése 1944. március 19ét és 1963. december 31ét jelöli meg olyan határidőként, amely között elkövetett sérelmekért jár most nemzeti gondozás. Nem tudom, ez a két határidő miért kerül be magyar joggyakorlatba, hiszen eddig ez a két időpont egyetlen törvényben nem szerepelt. Mindenesetre a két határidő megvonása azt jelenti, hogy a tövényjavaslat előterjesztője úgy döntött, úgy mérlegelt, hogy a két időpont között valami egészen m ás volt, mint előtte és utána. Kérdés, hogy a Kormánynak ez az előterjesztése mennyiben helyes, mennyiben felel meg a kormánykoalíció programjának, mennyiben felel meg azoknak az elveknek, amelyeknek megfelelően ezt a törvényjavaslatot előterjesztette. Dr. Schiffer János módosító indítványt terjesztett elő, amelyben indítványozta azt, hogy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott időszakkal azonos időszak kerüljön ebbe a törvénybe i s. Ez az időszak 1939. március 11e és 1989. október 23a közötti időszak. Az alkotmányügyi bizottság vitájában tegnap teljes mértékben megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy ezt az időszakbővítést a kormánykoalíciós képviselők nem méltányolták. Nem vitás S chiffer János módosító indítványának volt néhány olyan eleme, amelyen az alkotmányügyi bizottság más szempontból vitatkozott. A két időpont azonban egészen más kérdés. Ezért én az alkotmányügyi bizottságban indítványoztam tegnap azt, hogy Schiffer János mó dosító indítványának a két időpontelemét kiemelve az alkotmányügyi bizottság terjesszen elő módosító indítványt, és 1939. március 11e és 1989. október 23a közötti sérelmek esetén biztosítsa a nemzeti gondozást. Ezt a módosító javaslatot az ellenzéki képv iselők támogatták, a kormánykoalíció képviselői azonban – megdöbbenésemre – nem. Mit jelent ez az állásfoglalás? Azt jelenti, hogy 1944. március 19én a német bevonulással valami olyan cezúra kezdődött, amely minőségileg más, mint az azt megelőző időszak. A másik, és ez a még problematikusabb, hogy 1963. december 31e után történt valami nem tudom, mi – , ami indokolatlanná teszi, hogy a későbbi időben sérelmet szenvedettek nemzeti gondozási díjra lennének jogosultak. Nem értem. Nem értem azt, hogy miközbe n a kormánykoalíció az igazságtételről beszél, ugyanakkor egy ilyen határvonalat húz, amelynek az elemzésére a későbbiekben ki fogok térni. (11.50) Kezdem '44gyel. Érthetetlen jogi szempontból, hogyha a másik törvényben 1939es kezdő időpont van, ebben a törvényben miért 1944. De meg szeretném jelölni azt, hogy ez bizonyos értelemben azt jelentené, hogy a Horthyidőszaknak a német megszállást megelőző szakaszában ilyen cselekmények nem fordulhattak volna elő, mert a törvény előterjesztése ezt tartalmazza. Lehetséges, hogy vannak, akik példaképet keresnek ebben az időben most. Ez azonban nem jelentheti, hogy vis maiorra hivatkozva, az azt megelőző időszaknak az emberi jogokat sértő és akár testi sérelmet is okozó magatartását annullálja és igazolja történelm ileg. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
