Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
135 körébe, ez valóban igaz. Ez ért tettük be Wachsler Tamással a preambulum módosítását szolgáló indítványunkat, hogy kiküszöböljük ezt a problémát. Jelenleg az életmentőknek semmiféle elismerése nem történik. Vannak szomorú esetek, amikről azért van tudomásunk időnként, hogyha valaki p éldául egy vízbe zuhant autóból ment ki egy bentrekedt embert, és közben az életét veszti, semmiféle különösebb elismerésben nem részesül. De van már precedens arra, hogy ezt a tevékenységet az ország törvényei különösképp figyelemre méltatták. A társadalo mbiztosítási törvény szavazásánál bekerült – szintén az én javaslatomra – a társadalombiztosítási törvénybe az, hogy ha valaki életmentés közben sérül meg, akkor az egészségügyi ellátását az állam akkor is fedezi, ha az illető egyébként valamilyen okok mia tt nem lenne jogosult az egészségügyi ellátásra. Úgy gondoljuk, hogy ez a roppant nemes emberi cselekedet, hogy mások életét menti meg valaki – ennél fokozottabb elismerésre tartana igényt. Nos, ez a csoport – egy roppant kis számú csoport. Ha csak az élet mentő emlékérmek számát tekintjük, már az is elenyészően kicsi csoport, dehát ezek az emberek hála Istennek túl szokták élni különösebb károsodás nélkül az életmentő akciókat. Nagyon kevés emberről van szó, nagyon kevés olyan visszamaradt családról, amelyn ek valamelyik családtagja életmentés közben vesztette életét. Úgy gondoljuk, hogy itt pénzügyi probléma végképp nem merülhet fel. Itt pusztán arról van szó, hogy ezekre a roppant nemeslelkű emberekre az állam ki óhajtjae terjeszteni a gondoskodását, képese a kormányzat a kárpótlás gondolatköréből legalább ennyivel kilépni? Remélem, a kormányzat megfontolja ezeket és képviselőtársaim is! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Nádori László képviselő úr a Szabad D emokraták Szövetségétől. Felszólaló: Nádori László (SZDSZ) NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt javasoltam, hogy az olimpiai aranyérmesek mellett a világbajnokok is részesüljenek nyugdíjpótlékban. Nagyon röviden szeretné m megindokolni, hogy miért. Egyrészt azért, mert az olimpiai játékokon nem minden sportág vesz részt, sőt vannak olyan sportágak, amelyekben egyes versenyszámok nem szerepelnek az olimpiák műsorán – például a kajakban a hosszútávú versenyszámok – , tehát ni ncs esélyük olimpiai bajnoknak lenni. Van egy olyan nézet a képviselőtársak körében, hogy ezek a világbajnokok nagyon jó anyagi körülmények között élnek, ne támogassuk őket. Szeretném ezt a nézetet eloszlatni néhány konkrét példával. Asztali teniszben Kócz ián Éva többszörös világbajnok 20 évig sportolt, 37 éves munkaviszony után 11 251 forint nyugdíjból bérlakásban él – nővérével, aki szociális segélyen 5500 forintból él. Gyetvai Elemér többszörös világbajnok 12 788 forintos nyugdíjból él betegen. Atlétikáb an Csák Ibolya 1936ban volt olimpiai bajnok magasugrásban. A Pénzverdéből körülbelül 20 évvel ezelőtt ment nyugdíjba, ahol telefonos volt. 8000 forint körüli a nyugdíja, a férje is nyugdíjas, 80 év körüli. Kárpáti Károly – ugyancsak olimpiai bajnok 1936b an – 13 000 forint nyugdíjat kap, egy idegen állampolgár lakásában lakik, aki fel akarja emelni a lakbért, és számára – miután idegen állampolgár – a lakbér határa a "csillagos ég"! Tehát esély van arra, hogy Kárpáti Károlyt 86 évesen kilakoltatják! (11.30 ) Vívásban Papp Bertalan, Bárány Árpád, Sákovics József, Sákovicsné Dömölki Lívia 13 000 – 13 500 forintos nyugdíjat kapnak. Ökölvívásban Gedó György 8 ezer forintból él gyeden egyedül a kislányával. Nem sorolom tovább. Még az utolsó: Jenei László, kétszer es olimpiai bajnok, Gyarmati Dezsőnek volt a csapattársa, 12 ezer forintos nyugdíjból él, a felesége 7, hetesezer forint nyugdíjat kap.
