Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PÁL LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
14 keretében is, ennek megfelelően a szabályokat, a műfajt betartom, tehát a részletes vitához szólok hozzá. Elterjedt az országban az a nézet, hogy a törvényjavaslatok tárgyában csak egy vélemény létezik, hogy a Kormánynak, illetve a kormánypártoknak vannak javaslatai, mások nem rendelkeznek koncepcionál is elképzelésekkel. Ezt többen hangoztatni is szokták. Én szeretném aláhúzni, hogy ezeknek a konkrét törvénytervezeteknek a tárgyalása során is kiderült: nemcsak a kormánypártok és nemcsak a Kormány rendelkezik stratégiai elképzelésekkel, koncepcionális el képzelésekkel az egyes törvények vonatkozásában, hanem – amint az általános vitában elhangzott gondolatok és a benyújtott módosító javaslatok is mutatják – másoknak is, koncepcionálisan a Kormányétól eltérő, lehet, hogy annál sokkal jobban kezelhető elképz eléseik vannak. Ehhez a törvényjavaslathoz, mármint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz koncepcionálisan összefüggő, az eredetileg benyújtott javaslattól alapvetően eltérő módosító indítványokat nyújtottak be többek között: Eörsi Mátyás, Palotás János, Lotz Károly, Soós Károly Attila együttesen; eltér az eredeti javaslattól, és lényegi kérdésekben tér el Dragon Pál képviselő úr módosítási csomagja; hasonlóképpen Rott Nándor képvisel ő úré; a Nyers Rezső és Katona Béla képviselőtársaim által benyújtott elképzelések; és úgy érzem, a magamé is. Én nem ismertetném most mind az öt koncepciót; úgy éreztem, hogy a bizottsági előadók feladata lett volna, hogy az eltérő koncepciókat terjesszék be a Parlament elé a részletes vita keretében. Én tulajdonképpen szeretnék megmaradni a magam által előterjesztett koncepció és annak közvetlen és közvetett kihatásai vonalán. Körülbelül negyven pontban nyújtottam be módosító indítványokat az eredeti szöv eghez, és az alapvető elképzelések – szemben a Kormány által benyújtott változtattal – a következő gondolatokban foglalhatók össze: (11.10) Mindenekelőtt nem tartom helyesnek az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság létrehozását, nem tartom helyesnek azt, hogy részvénytársasági formában alakítsuk meg ezt a szervezetet, nem tartom helyesnek azt, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körének a meghatározása kiessen a Parlament hatásköréből, és kizárólag kormányzati munkakörben dőljön el – ha egyáltalán szükség van ilyen tartós vagyon speciális körvonalazására – , s utalnék rá, hogy az előbb említett képviselőtársaim közül Eörsi Mátyás, Palotás János, Lotz Károly és Soós Károly Attila olyan módosítási csomagot nyújtottak be, amel y teljes egészében megkérdőjelezte az ilyen vagyoni kör meghatározásának a szükségességét. Dragon Pál és Rott Nándor pedig olyan módosító javaslatokat nyújtottak be, amelyek azt javasolták, hogy a Parlament legyen jogosult a tartósan állami tulajdonban mar adó vagyon körének az egyeztetésére. Ez utóbbi kérdésben én is egyetértettem velük. A következő stratégiai kérdés, amely az általam benyújtott módosító indítványokban eltér az eredeti javaslatoktól, arra vonatkozik, hogy mi a célja a működtetésnek. A vagyo n működtetésének céljae az, hogy az állam közvetlen felügyeletet tudjon gyakorolni fölötte, vagy az a cél, hogy maximális hatékonysággal szolgálja a gazdaság fejlődését, illetve az általa nyújtandó szolgáltatásokban a lakosság igényeinek a kielégítését. A lapvető kérdés – amelyben szintén eltér a véleményem a Kormány által benyújtott javaslattól – az, hogy az állami tulajdonban maradó vagyon más részei értékesítésének, tehát az a rész, amely az egyes vállalkozásokból nem marad állami tulajdonban, az értékes ítés célja mi legyen. Céle egyedül az, hogy az azonnali bevételt a lehető legmagasabb értéken határozzuk meg, avagy valami más; céle az, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre új tulajdonosi partnerkapcsolatok útján, amelyek biztosítják azt, hogy a le hető leggazdaságosabb, leghatékonyabb szolgáltatásokat nyújtsa ez a vagyon?
