Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
103 határérték túllépésére vagy adott esetben a határérték alóli mentesítésre szolgálnának, ezek az engedélyek hatályukat vesztenék és ezt újra felül kel lene vizsgálni. Gondoljunk arra, hogy ezeknek az engedélyeknek a nagy része legalább tíz évvel vagy öt évvel korábban került kiadásra, amikor még egészen más környezetvédelmi feltételeknek és egész más társadalmi rendben, társadalmi rendszerben kellett ele get tenni. A hatályos kibocsátási, üzemeltetési, technológiai és környezetterhelési határértékektől, szabványoktól eltérést tartalmazó engedélyeket a Környezetvédelmi Felügyelőség a törvény hatályba lépését követő időszakra, legfeljebb azonban két évre meg hosszabbíthatja vagy módosíthatja. Tehát adott esetben lehetősége van a Környezetvédelmi Felügyelőségnek az engedélyek meghosszabbítására vagy olyan módon való módosítására, hogy a gazdálkodó szervezet ezeknek eleget tehessen, tehát azzal a kifogással adot t esetben nem lehet élni, hogy ez bizonyos gazdálkodó szervezeteket teljes egészében tönkretenne, a gazdálkodási feltételeit abszolút ellehetetlenítené, hisz ez lehetőséget ad, de egyúttal határidőt is, hogy milyen határidőre lehetne ezeket meghatározni. H atárértékváltozás vagy fokozott környezetterhelődés vagy a környezet fokozódó veszélyeztetettsége esetén a meghosszabbítás vagy módosítás kártalanítás nélkül hatályát veszti és ennek megfelelően az engedélyt a felügyelőség visszavonja. A környezet teherbí ró képességére tekintettel a tevékenység az eredeti engedélyektől függetlenül meghatározott környezethasználati és energiagazdálkodási feltételekhez köthető. Az államigazgatási eljárási határidőket meghatározott bejelentés megtételétől kell számítani. Vala mely hatályos engedély alapján vagy engedély nékül folytatott tevékenységgel járó, a legszigorúbb kibocsátási határértékeket meghaladó kibocsátást a Környezetvédelmi Felügyelőség legfeljebb három évre engedélyezhet, tehát további lehetőség van a két éven t úl, hogy három évre, de szintén meghatározott időre engedélyezze. Azokkal a feltételekkel, hogyha a kibocsátás vagy veszélyes hulladék keletkezése az engedély teljes időszakára számítva jelentősen kevesebb lesz, mint az a hatályos jogszabályi előírások sze rinti működés mellett lenne. Ez az egyik feltétel. A következő: Ha az érintett üzemben, illetve üzemekben együttesen bekövetkező termelésváltozás, technológiaváltozás, üzemen kívül helyezés folytán a kibocsátás éves átlagban a jelenlegi felére csökkenne. ( 19.40) A következő: az emberi egészséget, az érintett lakosság állapotát vagy nemzeti park természeti egyensúlyát közvetlenül károsító hatás esetében engedély meghosszabbításának nincs helye. Én azt gondolom, hogy az engedélyeknek a meghosszabbítása vagy e zeknek az engedélyeknek az automatikus hatályvesztése meghatározott feltételekhez van kötve, és azt hiszem, hogy eléggé egzakt módon meghatározott az is, hogy mikor lehet ezeket az engedélyeket meghosszabbítani, illetve van néhány – ez a két dolog – , amiko r ezeket az engedélyeket nem lehet meghosszabbítani. A módosító javaslatnak a további részei: a környezetvédelmi hatóság vagy bírói ítélet alapján, a környezet helyreállítására – elsősorban talajszennyezés, vizek és felszín alatti vizek szennyezési követke zményeinek elhárítására – kötelezett, illetve aki ilyen szennyezést megvalósított, az értékhatártól függetlenül a mindenkori környezeti károkozásainak fedezetére tartalékalapot köteles képezni. Ez szintén annak a koncepciónak a része, amely az anyagi felté teleket is megteremti a környezeti károk helyreállítására vagy lokalizálására. A befizetéseket legkevesebb öt évig az alapban kell tartani. Az (1) bekezdésben meghatározott befizetések együttesen – mármint az előző bekezdésben meghatározott befizetések – b ármely környezeti kártérítésre, illetve hatósági határozat alapján fizetendő környezeti költségtérítés céljára felhasználhatók. – Tehát nemcsak arra a környezeti kártérítésre vagy környezeti kárelhárításra, amelyből ezt az alapot képezték, hanem bármely kö rnyezeti kárelhárításra, mert a későbbiek során előfordulhat, hogy az alapban a meghatározott károk esetén nincs olyan érték vagy nincs olyan
