Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - KIRÁLY BÉLA (SZDSZ)
977 Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt a kisgazdapárti Borz Miklós képviselőtársunk kért felszólalás ra lehetőséget. Jelenleg nincsen itt. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Király Béla, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Király képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Király Béla (SZDSZ) KIRÁLY BÉLA (SZDSZ) El nök Úr! Tisztelt Ház! Egy jelenségre szeretném felhívni a Ház figyelmét – egy kis türelmet kérek, hogy az elvi részét kifejezhessem, most csak a címet mondom meg. Arról a jelenségről van szó, hogy mind nagyobb számmal látunk a fegyveres erők egyenruhájában lévő, sokszor magas rangot viselő személyeket tüntetéseken, politikai nagygyűléseken nemcsak megjelenni, hanem szólni is. A Szabad Demokraták Szövetségének az elvi álláspontja az, hogy a fegyveres erők tagjai, ha egyenruhát húznak, ez semmit nem von el az emberi és polgári jogaikból. Ugyanúgy megmarad a szólásszabadságuk, a véleményszabadságuk, a gyülekezési, társulási és minden más szabadságuk, mint a civilben lévő polgártársaiknak. Én még hadd mondjam azt, hogy valamit ad is a fegyveres erőkben való szol gálat, ha nem is a jogukhoz, nem is a törvényes jogukhoz, de bizonyos igényükhöz. Énszerintem a fegyveres erők tagjainak igényjogosultsága van megbecsülésre és rokonszenvre azért, mert ez az egyedüli része a társadalomnak, amelynek kötelessége a parancsait és a feladatait úgy teljesíteni, ha szükséges, egészsége és élete kockáztatása árán is. Ha tehát a fegyveres erők tagja a nemzet iránti elkötelezettségét tökéletesen teljesíti, fegyelmezetten teljesíti, egészen addig a határig, amit a szabályzat előír, ho gy még az életét is kockára teszi, ha kell, azért nekik valami több jár, mint a többi állampolgárnak, nevezetesen megbecsülés és rokonszenv. A kérdés az, hogy az egyenruhában lehete olyan cselekedetekben részt venni, amelyek elterelik a figyelmet; amelyik olyan jelenség lehetne, ami azt mutatná, hogy ez az egyenruhát viselő személy más lényeges dolgot is csinál, mintsem készül a honvédelemre, vagy nagy veszedelmek – mint földrengés, árvíz – esetén segíti a társadalmat. Én azt hiszem, hogy logikusan a válas z az lehet, hogy a fegyveres erőknek még csak a látszatát sem szabad mutatni annak, hogy például a politikába beavatkoznának, politikai mozgalmakat bármilyen irányban is támogatnának. Hadd hangsúlyozzam olyan erősen, ahogy csak tudom, hogy a Szabad Demokra ták Szövetsége nem az ellen emeli fel a szavát, hogy kiki mit mond. A liberális felfogás szerint mi küzdünk elvekkel az energiánk végső cseppjéig, hogy megcáfoljuk azokat az elveket és javaslatokat, amiket károsnak tartunk. De az energiánk végső cseppjéig küzdünk azért is, hogy a velünk ellenkező véleményt is kimondhassa valaki, akinek ellenkező a véleménye. Ilyen szellemben tehát nem arról van szó, hogy gyűléseken, politikai gyűléseken, tüntetéseken mit mond az egyenruhában lévő ember, hanem arról van szó , hogy mondhate egyáltalán valamit is. És ebben a tekintetben a véleményünk az, hogy ez levonna abból, amit általában köznyelven úgy mondanak, hogy az egyenruha becsülete. Ebből bizonyos fokig levonna, abból az egyenruha becsületéből, ami nem a ruhát jele nti, hanem azt, ami mögötte van; és az az egyenruha becsülete, amelyik annyit jelent, hogy aki ezt viseli, az iránt megbecsüléssel és rokonszenvvel kell viseltetnünk. Ez az elvi része. Tehát elvi tekintetben a véleményünk az, hogy politikai akciókon, tömeg tüntetéseken egyenruhában ne vegyen részt a személy. Most a kérdés az, hogy milyenek az erre vonatkozó törvényes rendelkezések. A törvényes rendelkezések tökéletesen kristálytiszták. A szolgálati szabályzat és annak az ún. első számú módosítása – hadd unta ssam két másodpercig a tisztelt Házat – , felolvasom – mit mond. A szolgálati szabályzat 1. számú módosításának 10/A pontja a következőt mondja, idézem: "A katona a szolgálati helyén az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó politikai vagy egyé b célú társadalmi szervezetet nem alakíthat, illetőleg már működő ilyen szervezet alapszervét vagy más szervezeti egységét nem hozhatja létre."
