Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSÉPE BÉLA, a költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (független)
972 Erre én akkor munkatársaimnak, a Pénzügyminisztérium vezetőinek azt a választ adtam, hogy elfogadom, elhiszem, h ogy nem kívánnak megsérteni 400 ezer egyéni vállalkozót. A sértés fogalmazást Gaál Gyula képviselőtársam elmondta, de én mégis úgy gondolom, hogy egyszer majd el kell következnie annak, hogyha mégis megsértettek 400 ezer egyéni vállalkozót szándék ellenére is, akkor ezért majd egyszer talán elnézést kellene kérni, jelezve, hogy nem volt szándékos. Ez volt az egyik gondolat, amit föl szerettem volna vetni. A másik az – és gondolom, Csépe Béla majd a saját módosító indítványát kellően előterjeszti, végül is a z előterjesztő szándékával én tökéletesen egyetértek, mégis azt kell mondanom – , hogy a módosító indítványt – szeretném kérni a magam, a Vállalkozók Országos Szövetsége nevében is – támogassuk, mármint Csépe Béla módosító indítványát, mert azért az kodifik ációs és számviteli, adózáselszámolási szempontból lényegesen pontosabb, tehát a vállalkozói kör számára érthetőbb és végrehajthatóbb, mint a rendkívül egyszerűnek tűnő, de a valóságban számos kérdést felvető eredeti előterjesztés. Tehát úgy gondolom, hogy nem gyengíti Csépe Béla javaslata az előterjesztők szándékát, hanem erősíti. Erősíti nemcsak azzal, hogy pontosabban fogalmaz, és ezáltal számunkra kezelhetővé válik, hanem azzal is, hogy két alternatívát terjeszt elő. Az egyik alternatíva az előterjesztő k indítványának megfelelő, csak precízebb fogalmazás, azaz, hogy mit jelent egy negyedéves jövedelemnek a kiszámítása. A másik alternatíva egy egyszerűsítést ad az egyéni vállalkozónak: most már nem a neki fizető számára ír elő egy 3%os adóelőleglevonási rendszert, hanem aki nem kíván negyedévente az adminisztrációjában olyan mélységig eleget tenni az elszámolásnak, hogy gyakorlatilag eredményszámítást kelljen végezni a negyedéves adóelőleg kiszámításához, az alkalmazhassa – ha önmaga akarja , a nettó ár bevétel 3%át fizesse be minden hónapban az előző hónap befizetései alapján. Miután ez egy választási lehetőség, ezért kiszűr minden olyan vállalkozást, ahol egyébként az eredményhez képest magas lenne ez a 3%os előleg, ő ki tudja számítani a tényleges er edményeit. Úgyhogy ez a két verzió a vállalkozók szempontjából kedvezőbb, kedvezőbb annak a tisztázása is, hogy az év közben induló vállalkozás esetében ne kelljen adóelőleget fizetni, az előző évben veszteséges vállalkozásokban ne kelljen adóelőleget fize tni. Tehát ez a módosító indítvány, amit Csépe Béla terjesztett be – és úgy tudom, a Pénzügyminisztérium munkatársaival egyeztetett is – , a vállalkozói körnek is kedvező. Én ezért ehhez nyújtottam be egy csatlakozó módosító indítványt, amely már a Házban á tadásra került – talán még kiosztásra nem – , szintén egyeztetve a Pénzügyminisztériummal, amelyben egyetlen szakasznál – a hatálybaléptetési szakasznál – kérek, javaslok egy alternatívát, egy kiegészítést, hogy azokban az esetekben, ha a vállalkozás számár a ez kedvezőbb, január 1jétől használhasa ezt az adóelőlegelszámolási rendszert. Ez, ugye, visszamenőleges hatályú szabályozás, mégsem visszamenőleges hatályú, mert csak lehetőségként kínálja föl a módosító indítvány, és abban az esetben, ha kedvezőbbnek ítéli meg az, akire a jogszabály vonatkozik. Ezt a jogalkotásról szóló szabályozásunk az ilyen esetekben – a visszamenőleges hatályt – engedélyezi. Ere a rendszerre egyébként azért van szükség – én nem kívánom az esetek többszázas nagyságrendjét önök elé tárni – , mert az elmúlt három hónapban bizony számtalan helyen nem hajtották végre az érvényben lévő adóelőleglevonási rendszert, mert ennek a technikáját nem ismerték. Erre nem találtak megfelelő módszert, elmaradtak az ide vonatkozó szabályok. Én úgy go ndolom, nem szabadna e három hónapot megélt és talán kölcsönösen nem sikeresnek minősíthető szabályozást, mondjuk, három év múlva, egy adóvizsgálat esetén erre a három hónapra vonatkoztatva megbüntetni, bírságolni, mulasztási szabályokban több tízezer fori ntos bírságot is kivetni. Ezért gondolom, hogy az elmúlt három hónapot is rendezni kell. Ahol valamilyen módon betartották – be tudták tartani – a 3%os rendszert, azoknál ez értelemszerűen már egy elszámolt kérdés, akik pedig nem tudták – lévén a negyedév et pont most zárjuk – , az előterjesztés egy negyedév bevételére vetített adóelőlegszámítási rendszert – mint
