Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
947 Bilakot, a Csehszlovákiai Kommunista Párt egyik vezetőjét i s, akivel szemben ugyancsak a szóban forgó ügy miatt folyik büntetőeljárás. A Magyar Televízió 1991. december 8i Panoráma adásában az egész ország hallhatta, hogy a tavalyi moszkvai puccs után a megsemmisítéstől megmentett olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szintén erről a kérdésről szólnak. Az adásban szereplő Alekszandr Jevlahov újságíró, a Rosszija munkatársa többek között elmondotta, hogy például 1987ben a volt szocialista országok kommunista pártjai mekkora összegeket juttattak a bankok megkerü lésével, bőröndbe tett és abban kivitt bankjegyekben az SZKP részére. Az MSZMP itt is 650 ezer dolárral szerepelt. Tudomásom szerint Alekszandr Jevlahov és Anatolij Szmirnov, az orosz külügyminisztérium munkatársa a közeljövőben e kérdésről Az 1. számú let ét titka címmel fog könyvet megjelentetni. A műsorban elhangzott, hogy a magyar állampárt részéről, mások mellett, Várkonyi Péternek, Berecz Jánosnak, Szűrös Mátyásnak, Horn Gyulának és Thürmer Gyulának is tudniuk kellett a törvénytelen dollárkivitelekről, amely kivitelt Szűrös Mátyás 1988ban leállította. A Népszabadság című napilap 1991. december 10i számában Szűrös Mátyás szó szerint azt nyilatkozta, hogy a Panoráma riportja valóságos dolgokat feszeget. Ugyanebben a számban Berecz János sem tagadja a do llárkivitel tényét, de azt állítja, hogy ő erről nem tudott. Hasonlóképpen nyilatkozott Horn Gyula is a Népszabadság 1991. december 9i számában. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Álláspontom szerint ahhoz kétség sem férhet, hogyha az elmondottak a valóságnak me gfelelnek, akkor rendkívül súlyos bűncselekmény történt, hiszen nagyösszegű konvertibilis valutát folyamatosan, a hatályos jogszabályok semmibevételével, a Btk.ba ütköző módon juttattak külföldre. Ha az elmondottak igazak, akkor arra is gyanú van, hogy az ország tulajdonát képező pénzt az elkövetők a sajátjukként kezelve, azt egy idegen elnyomó hatalomnak, idegen célok szolgálatára játszották át, súlyosan megkárosítva ezzel a magyar népet és a magyar gazdaságot. A jogállam eszméjéből következően a magyar á llampolgároknak a nyilvánosságnak elemi joga van arra, hogyha a bűncselekmény gyanúja beigazolódik, akkor megtudják, hogy mikor, mekkora összegeket juttattak jogellenesen külföldre, és ezért kik a felelősek. Mindezek alapján kérem a legfőbb ügyész urat, sz íveskedjék nyilatkozni, hogy a Magyar Televízió hivatkozott 1991. december 6i Panoráma adása alapján tette valamilyen intézkedést az ügyben, s ha nem, akkor a jelen interpellációban rendelkezésére bocsátott további dokumentumok alapján indokoltnak tartjae az ügy tisztázását, illetőleg milyen intézkedéseket tett vagy tervez. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN , DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam a Panoráma december 6i előadását nem láttam, tehát abból nem tudtam tudomást szerezni erről az ügyről, viszont egy állampolgári följelentés az abban foglaltakra személy szerint fölhívta a figyelmemet. Ennek alapján február 18án ténymegállapító vizsgálat rendeltetett el. Ez a vizsgálat olyan tényeket tárt fel, amelyek bűncselekmény alapos gyanújára utalnak, ezért 1992. március 9én az illetékes ügyészi nyomozó hatóság a Büntető T örvénykönyv 309. szakasza (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő, devizagazdálkodás – különösen nagy értékre elkövetett – megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Ennek a nyomozásnak a feladata az i nterpellációban is említett tranzakciók koreográfiájának a feltárása, úgyszintén a koreográfusok és a produkcióban résztvevők személyének a megállapítása. A nyomozás jelen szakaszában korai volna a részletekről szólni.
