Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
910 Köszönöm. Megkérdezem: a Füg getlen Kisgazdapárt 10 tagú képviselőcsoportja állíte előadót, illetve vezérszónokot? IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Nem állítunk. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Nem állít. Igen. Ja, bocsánat, még először a Kereszténydemokrata Néppárt képviselő csoportja következik. Megadom a szót dr. Hasznos Miklós képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Hasznos Miklós a KDNPképviselőcsoport nevében HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Rekedt, fátyolos hangon beszél.) Elnézést a hangomért, de csak a kö telesség hozott be a mai napon. Néhány gondolatot azért a kereszténydemokraták nevében is erről a postáról szóló törvényjavaslatról el kell mondanom. A posta egy olyan állami intézmény, amely általában hírek és küldemények közvetítésével foglalkozik. De mi nt állami intézmény, különösen bizonyos rendszerekben, úgy működik, hogy megfeleljen annak a követelménynek, hogy nem rés, hanem erős bástya. Gondoljunk csak a levélellenőrző rendszerre, ahol kiszűrték a politikai tartalmú leveleket már a postán, és a hírl apterjesztésben ma is fennálló anomáliákra, ahol egyes lapok, vagy talán egyes főszerkesztők ma is persona non gratak, viszont más lapok előfizetésgyűjtése még belefér a hírlapterjesztői állami postai feladatokba. (Közbeszólás a bal oldalon: Magyarországo n.) Néhány szót a történelmi előzményekről. A Magyar Posta 1558ban önállósult, és az 1622. évi XXIV. törvény már intézkedéseket tartalmaz a postáról, és ennek alapján nevezte ki II. Ferdinánd Bornemissza Istvánt királyi főpostamesterré. A posta később áll ami monopóliummá vált. A jelenlegi helyzetre még az 1964. évi II. törvény érvényes, amely a postáról és a távközlésről szól. Ez a törvény magában hordozza azokat a jellegzetességeket, amelyek a múlt állami intézményeire jellemzőek, a teljes monopolszemléle tet, az állam minden előttiségét, az egyéni érdek háttérbe szorítását, mintha a posta maga is állam lenne az államban. Az új javaslat már leválasztotta a távközlést, a rádió- és televízióműsorszóró és ezzel kapcsolatos tevékenységet. Ennek következtében a törvény terjedelmében kisebb, áttekinthetőbb és világosabb. Sőt, az új törvény, bár igazán szerény keretek között, de bizonyos területein a postának versenyhelyzetet igyekszik teremteni. Ennek jogszabályi lehetőségeit megteremti. A kérdés az, hogy megfele le a modern európai piacgazdaság követelményeinek ez az új postatörvény. A piacgazdaság követelményei: a kereslet, kínálat, a minőség és a határidő. Talán még emlékeznek a tisztelt tvnézők arra a karácsony előtti riportra, amely a postai csúcsforgalom al kalmával a postán tárolt igen nagy mennyiségű, zömében külföldi csomagok hatalmas halmazát mutatta, s a riporter mondotta, hogy ennek a ki nem kézbesítéséért nem felel senki. Nagy késéssel kapták meg a címzettek a csomagot, és senkitől semminemű kompenzáci ót nem kaptak. A piacgazdaság megköveteli a posta forgalmába tartozó határidők betartását. Erre a törvény és a végrehajtási utasítása bizonyos előírásokat is tartalmaz. De amennyiben a posta hibájából nem történik meg a határidőn belüli kézbesítés, az adot t törvény be nem tartásából eredő károk, kellemetlenségek jogorvoslatára, s talán pénzben ki sem fejezhető kártérítésre nem intézkedik, legfőképpen az egyszerű levelek esetében. Ezért javasoljuk a késedelem szankcionálását, hogy az állampolgár biztosan szá míthasson a postatörvény keretében lerögzített határidők betartására, amit egyébként is a posta a saját szemszögéből biztonságosan állapít meg, és ne kelljen neki reklamációkkal az időt elfecsérelni. Valahogy úgy néz ki, hogy a versenyhelyzet inkább törvén yi követelmény és óhaj, mint valóság.
