Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
902 vagy koncessziós társaságok. A lehetséges megoldások közös vonása a széles körű és teljes mélységű miniszteri irányítás. Itt kívánom felh ívni a figyelmet arra a körülményre, hogy a döntéshozatali jogkört a tervezet a miniszter hatáskörébe utalja. Igaz, hogy a miniszter bizottságot kell, hogy létrehozzon, de ennek szabályait ő állapítja meg, így a miniszter élethalál ura lesz a koncessziós kérdések elbírálásánál. A tervezet tartalmaz ugyan rendelkezést arra, hogy országgyűlési jóváhagyás szükséges, de ez nem nyújt kellő biztonságot, ugyanis ha például csak egyetlenegy megye is kimarad a koncesszióból, már a miniszter kezében marad a döntés j oga a parlamenti kontroll nélkül. A miniszter úr szerint a tervezet szűk körben teszi lehetővé a minisztériumi szabályozást. Ezt hallva, egy kicsit nekem úgy tűnt, mintha nem ugyanazt a tervezetet olvastam volna. Önmagában a koncesszió jogi szabályozása is téves, hiszen a tervezetben a koncessziós törvényre utalás helyett – kiemelve az eltéréseket – sajátos szabályokat rögzít a tervezet, amely egyértelműen jogbizonytalanságot eredményezhet. Vitatjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy az ország népessége és gazdas ága számára alapvetően fontos döntések meghozhatóke az Országgyűlés nélkül. Véleményünk szerint a törvénynek a postai alapszolgáltatások vonatkozásában is ki kellene mondania, hogy a Magyar Posta az a szervezet, amely felelősen végzi vagy végezteti ezt a tevékenységet. Az alapszolgáltatásokon kívül egyéb postai szolgáltatások körében ugyanakkor, véleményünk szerint, lényegesen csökkenteni kellene az állami monopóliumot a közvetlen és részletekre történő, kiterjedő miniszteri irányítást, beavatkozást. Össze foglalva tehát, tisztelt képviselőtársaim, a szabaddemokrata képviselőcsoport véleményét a posta törvénytervezetéről: a kizárólagos állami feladattá nyilvánított szolgáltatások körét csökkenteni kell, a postai alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás garanciá it erősíteni kell, az egyéb postai szolgáltatások területén több lehetőséget kell engedni a piaci elemek érvényesülésének, s erre a leendő törvénynek utalnia kell. Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, még néhány észrevételünkre szeretném felhívni figyel müket. A postai, a távközlési és a frekvenciaelosztásról szóló 1964. évi II. törvény helyet három törvény születik. Véleményünk szerint – és ebben véleményünk azonos a gazdasági bizottság állásfoglalásával – fontos volna a törvénytervezetek együttes tárgya lása, sőt elkerülhetetlen, mert időbeli eltolódás esetén fontos tevékenységek maradhatnak, ha ideiglenesen is, szabályozatlanul. A törvénytervezet tartalmaz egy sor olyan hiányosságot és ellentmondást, amelyre a részletes vita sorá n, illetve javaslatainkkal visszatérünk, most csak megemlítek néhányat. Ilyenek többek között: Ellentmondást fedeztünk fel az 1991. évi XVI. törvényben meghatározott postai alapszolgáltatások és e tervezet fogalommeghatározásai, illetve normaszövegében tal álható tartalom között. Hiányzik a nemzetközi egyezményben foglalt, a vakok küldeményeire vonatkozó rendelkezés. Nem szerepel a tervezetben az úgynevezett felszólamlási jog, amely a postai tevékenység során az állampolgárok jogait védő sajátos jogintézmény . Nem szabályozott a tervezetben a küldemények tulajdonjoga, noha klasszikus elv – és a nemzetközi egyezmény is rögzíti – , hogy a küldemény tulajdonjoga mindaddig a feladóé, amíg azt nem kézbesítik. De, mint említettem, ezek a kifogásaink már a részletes t árgyalás tárgykörébe tartoznak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
