Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 16. hétfő, a tavaszi ülésszak 14. napja - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH TIHAMÉR, DR. (MDF)
885 érdekeit képviselnék. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak sajátos szakszervezeti érdekek is, amelyek a dolgozók szélesebb közösségének az érdekeivel nem esnek minden esetben egybe, és konstatálom, hogy ahol ilyen saját érdekek fölmerülnek, ott a szakszervezetek ezeket a saját érdekeket is képviselik és uram bocsá' az MSZP is képviseli. Az én állításaim körülbelül ebben a körben mozogtak, és ebben a körben fönn is tartom őket. Az MSZP módosító csomagját elolvastam, nagyon kíváncsi vagyok, el őre köszönöm a dedikált példányt, igényt tartok rá a dedikáció miatt, nem a példány miatt, egyebekben pedig gyermeki kíváncsisággal várom, hogy módosító javaslatainkkal kapcsolatban vagy a saját erős jogosítványait jelentő és a szakszervezeteknek konkurenc iát jelentő, módosító javaslataikkal kapcsolatban hogyan fognak szavazni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Ismét Balás István képviselő úr következik. BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságü gyi bizottság alelnöke: Köszönöm, Elnök Úr. Rendkívül röviden. A Tellér Gyula által fölvetett probléma nem egy téves kérdésfeltevés nyilvánvalóan, tehát meg lehetne azt tenni elvileg, hogy a Ház csak koncepcionális kérdésben folytat vitát és nem konkrét no rmaszöveget vitat meg, azonban a magyar gyakorlat nem ez. Attól kezdve, hogy a koncepcionális viták elmaradnak és mi konkrét normaszöveg fölött kezdünk vitatkozni, csak ahhoz nyújthatunk be módosítási indítványt, egy kényszerpályára kerülünk. Tehát a mai h ázszabályi lehetőségeken belül, a magyar Házszabályok keretein belül Tellér Gyula kívánságát ez idő szerint még nem lehet teljesíteni. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Ha megengedik, elnökként annyit teszek hozzá: a Házszabály ugyan lehetővé tenné, de amint már részletes vitája folyik egy konkrét normaszövegnek, akkor már nincs lehetőség a visszatérésre. Következik Tóth Tihamér képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Tóth Tihamér (MDF) TÓTH TIHAMÉR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ország gyűlés! Magam is jónéhány módosító indítványt nyújtottam be a munka törvénykönyvéről szóló javaslathoz, de megígérem, hogy csupán egyetlenegy indítványomhoz fogok szólni, és ezt is csak azért teszem, mert ez az az egy, amelyikkel kapcsolatban a legellentmo ndóbb társ módosító javaslatok születtek. Egészen konkrétan, a javaslat 100. § (2) bekezdéséről van szó. Itt egyik képviselőtársam ennek az elhagyását javasolta, míg mások A és Bs alternatívát dolgoztak ki hozzá, a harmadik képviselőtársam az itt meghatár ozott összegnek a megemelését tartotta csak szükségesnek, illetve munkavállalói hozzájárulást írt elő olyan kérdésekben, amikor bíróságnak kell eldönteni azt, hogy a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetése, rendkívüli felmondás jogellenes volte v agy sem. Tekintettel arra, hogy itt a törvényjavaslat szövege tulajdonképpen avval az (1) bekezdéssel együtt komplett, amelyikhez nem érkezett egyetlenegy módosító indítvány sem, tehát valamennyi képviselőtársam azt úgy ahogy van, el tudta fogadni, ezért a bból csak egyetlenegy mondatot idéznék fő szabályként, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésénél természetszerű az, hogy a munkáltató köteles az eredeti állapotot visszaállítani, az eredeti munkakörébe visszahelyezni a dolgozót, és megfelelően gondos kodni a kártérítésről. Tekintettel arra, hogy a javaslat nagyon sok helyütt a polgári jog elemeit hozza be a munkajogba, így kerülhetett sor a (2) bekezdésben annak a megfogalmazására, ha a munkáltató a bíróságtól kéri,
