Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - A fegyverkereskedelmi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
815 Megadom a szót dr. Isépy Tamás államtitkár úrnak. Dr. Isépy Tamás igazságügyminisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazs ágügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Büntető Törvénykönyvnek egy látszólag kis terjedelmű változtatása az első lépést jelenti egy korszerű, gazdasági bűncselekményeket tartalmazó fejezet kialakításához. A bizottsági vita elhúzódása és a bizottsági javaslatok nagy száma és az, hogy a Kormány ezek nagy részével egyetért, utal arra, hogy egy egészen újszerű szabályozás első lépésének vagyunk a tanúi. Ne tekintsék ezt udvariassági tiszteletkörnek, de köszönetet mondok az alkotmányügyi bizottság tagjainak az együttműködésükért és a magas szintű szakmai munkáért és a Kormány által is elfogadott jobbító javaslatokért. A Kormány által benyújtott javaslat jellegében inká bb illeszkedik a Btk. jelenlegi gazdasági fejezetébe. A bizottság által kidolgozott, módosított változat ezzel szemben kétségkívül előremutat a gazdasági bűncselekmények teljes átdolgozásának irányába. De hozzá kell tennem, hogy a kormányjavaslat szövegéhe z képest sokhelyütt a bizottsági javaslat inkább csak technikai módosítást jelent. A benyújtott módosító javaslatokkal nem kívánok egyenként foglalkozni. Kiemelném azonban a Szájer József és Szigethy István képviselő urak által benyújtott módosító indítván yokat, és inkább arra utalnék, hogy ezeket miért nem tudjuk támogatni. A módosító javaslatok hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a törvény szövegének megfogalmazása minél egzaktabb legyen, tehát kerüljük a kerettényállás technikájának alkalmazását, és me llőzzük az olyan tényállási elemeket, amelyek a jogalkalmazó részéről mérlegelést igényelnek. Mivel azonban a törvényjavaslat pontosan meghatározott jogszabályokra utal és mivel az úgynevezett materiális bűncselekmények esetén a tényállások keretjellege jo gállami aggályokat nem vet fel, a javaslatokkal nem tudunk egyetérteni. Egyébként a külföldi példák is azt jelzik, hogy a gazdasági bűncselekményeknél elkerülhetetlenek a bírói mérlegelést is igénylő tényállási elemek, mint amilyen a törvényjavaslatban sze replő "súlyos következmény" kitétel. Utalnék arra, hogy ilyen súlyos következménnyel járhat a gazdasági életben az olyan magatartás, amely nagyszámú hitelező súlyos megkárosítását vonja maga után, vagy amely egy hitelezőnél olyan jelentős összegű elvonást eredményez, amely adott esetben több száz alkalmazott egzisztenciáját veszélyezteti. Az alkotmányügyi bizottság javaslataival a Kormány egyetért. Ennek alapján az eredeti szövegtervezethez képest – ahogy arra már utaltam – sok szempontból inkább technikai jellegű módosításokra került sor. A bizottság javaslata a csődbűntettnél bővíti a nevesített elkövetési magatartások körét, felveszi a színlelt ügyletkötést és a kétes követelések elismerését, mint tipikus elkövetési magatartásokat. Ez nevesítés nélkül ugy an, de az eredeti szövegjavaslat szerint is büntethető lett volna az "egyéb módon" kitétel alapján. Az 1. §ban és a 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott tényállások elkövetési magatartásainak pontokba foglalásával a szöveg áttekinthetőbbé és könnyebben ol vashatóvá vált. Érdemi változtatást jelent a bizottság javaslatai közül a büntetési tételek egységesítése, a csődbűntett, illetve a (3) és (4) bekezdések vonatkozásában és a 291/a § beiktatása. A törvénytervezet megalkotásakor abból indultunk ki, hogy súly osabban ítélendő meg, ha az adós fizetésképtelenségének bekövetkezte után fog olyan tevékenységbe, amely a hitelezők megkárosítását eredményezi, de elfogadjuk, hogy a hitelezők érdekeinek szándékos semmibevétele egy korábbi stádiumban is lehet ezzel azonos súlyú, így a differenciálás nem lenne indokolt. Végül az alkotmányügyi bizottság javaslataként megfogalmazott értelmező rendelkezés, mint ahogy arra már a bevezetőben utaltam, a gazdasági bűncselekmények átfogó újraszabályozásának szellemében készült, ame nnyiben új jogintézményt vezet be a Btk.ba a bűncselekmény alanyának a meghatározásával. A jogbiztonságot álláspontunk szerint is jobban szolgálja, hogy nem a
