Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Interpellációk: - JAKAB FERENC (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
792 A piacvesztés ténye mellett azonban még azt is meg kell emlí tenem, hogy megszűnt a rubelelszámolás, és az ezzel járó azonnali fizetést jelentő úgynevezett promptinkasszórendszer. Ezzel szemben a konvertibilis elszámolás keretei között a vevők csak bizonyos átfutási idő után tudnak fizetni. A tavalyi év második fel ében megindult barterkereskedelemben is egy sokkal lassúbb fizetési rendszer érvényesült. Az említett problémák az utóbbi egymásfél évben szinte teljesen egyszerre, hatásukat tekintve pedig összegződve jelentkeztek, és végiggyűrűztek az egész élelmiszerga zdaságban, beleértve a mezőgazdasági nagy- és kistermelőket is. A fentiekből adódóan a mezőgazdasági termelők csak a korábban megszokottnál hosszabb idő alatt jutnak hozzá a pénzükhöz, előállított termékeik ellenértékéhez. Sajnos, jónéhány jelentős élelmis zeripari, illetve felvásárló vállalat esetében – és ezek közé tartozik több, az önök által felsoroltak közül – nemcsak ilyen átmeneti nehézségekről beszélhetünk. A tartósan veszteséges, kötelezettségeiket határidő után sem teljesítő vállalatoknál a nemrége n elfogadott, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991es IL. törvény értelmében megindul az eljárás. Az említett törvény szerint ezeknek a vállalatoknak a lejárt tartozásaik miatt kötelező csődöt jelenteni, melyről a bíró ság a bejelentéstől számított 15 napon belül végzéssel határoz. Az adóst az eljárás alatt 90 napig megillető fizetési haladék mellett, az érdekeltek között remélhetőleg megegyezéssel végződő egyezkedés kezdődik, tehát megindul egy szabályos eljárás. Sikert elenség esetén ezeknek a vállalatoknak a felszámolását rendeli el a bíróság, melynek keretében újabb egyezkedésre nyílik lehetőség, illetve végső soron a tartozásoknak a vagyonból történő teljes, illetve részleges kielégítésére kerül sor. A képviselő urak által említett, a megyei termelőknek 215 millió forinttal tartozó vállalatokat illetően azonban ki kell hangsúlyozni, hogy azok ugyan döntő részben még jelenleg is állami tulajdonúak, de nem állami irányításúak. Közvetlen utasítás formájában az állam vagy a minisztérium már nem tud beavatkozni, a termelőkkel kötött szerződést pedig a két fél közötti megállapodásnak tekinti. Ennek a szerződésnek, mint ahogy minden szerződésnek, az egyoldalú megszegése természetesen jogtalan. Ha az adós állami vállalat, s a s zerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a jogosultak bírósághoz fordulhatnak jogorvoslásért. Természetesen az a körülmény, hogy a jogsértésekkel kapcsolatos eljárás minden körülmények között a bíróságra tartozik, nem jelenti azt, hogy minisztéri umunk nem próbál segíteni annak érdekében, hogy a képviselő urak által is jelzett tartozási problémák mérséklődjenek. Az interpellációban említett üzemek közül – megnéztük – konkrét példaként, a hozzánk már korábban érkezett jelzés alapján a Nyírség Konzer vipari Vállalat tartozásaival kapcsolatban megpróbáltunk segíteni. Közbenjárásunkra a vállalat vezetése a követelések jogosságát újólag elismerve, három lépcsőben április végéig történő fizetést tudott vállalni, s egyben jelezte, hogy a kistermelők tartozá sainak kiegyenlítése soronkívüliséget élvez. A debreceni Tartósítóipari Kombinát Részvénytársaság és a Békéscsabai Konzervgyár ugyancsak jelentős veszteséggel zárta a múlt évet, az összes rövid és hosszú lejáratú tartozásaikból az 1991. december 31én esed ékes rész lényegesen magasabb, mint a december 31i összes követelésük. Ennek ellenére tudomásunk van egy mentőakcióról a csabai gyárnál külföldi tőke részleges bevonásával. A SzabolcsSzatmárBereg megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a kabai Cukorgyár Rt nyereségesek voltak 91ben, 90 napon túli tartozásuk gyakorlatilag minimális, összes tartozásuk kevesebb, mint követelésük. Fizetési gondjaik valószínűleg átmeneti jellegűek voltak. A
