Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
788 bevételek között elszámolt forrásadóból 10 milliárd forint érkezett a költs égvetésbe, és február hónapban 10 milliárd forint privatizációs bevétel is elszámolásra került. A vártnál magasabb a nyereségadóvisszaigénylés összege, elsősorban a pénzintézetek tekintetében, ami az új pénzintézeti törvény kockázati tartalékalap képzésé vel függ össze. A konkrét mértékekről majd csak március végén vagy március folyamán lehet beszámolni, hogy ezek hogyan alakultak, ezért a március végi adatok ismeretében majd egykét javaslatot fogok tenni. A kiadások összességében az előirányzatnak feleln ek meg. Kivétel ez alól az elkülönített állami pénzalapok támogatása, ahol a szolidaritási alap támogatása, tehát a munkanélküliek támogatása az időarányosat számottevően meghaladja. A kiadások között el kell mondanom, hogy 1992ben változás következett be a költségvetés finanszírozási rendjében. A korábbi esztendőkben az állami költségvetés az adósságszolgálattal, az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségeit mindig az adott negyedév utolsó hónapjában teljesítette, tehát például tavaly márciusban tette e zt, és januárban, februárban nem terhelte ilyen kiadás. 1992től a havi finanszírozásra tértünk át, tehát minden hónapban fizetünk adóssággal kapcsolatos pénzeket. Ez a változás – a két év februárja közötti különbséget összehasonlítva – 23,8 milliárd forin tnyi kiadásnövekedést jelentett '92ben, amiből a kamatkiadások 6,1 milliárdot, illetve az államadóssággal kapcsolatos kiadások 13,6 milliárdot tettek ki. A '92es évi hiány várható alakulásával kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni. Egyrészt ez a logika egy kicsit sánta, mert belső megtakarításból vidáman lehet finanszírozni, és akkor nem lesz import, se fizetésimérlegromlás, tehát nagyon egyoldalú volt ez az értékelés. Tehát ettől nem aggódunk, mert a lakosság belső megtakarításai az adóbenemfizetésekkel arányosan emelekednek, ezt őszintén meg kell mondani. A Kormánynak magának közvetlen ráhatása a kiadási oldalra van. 1991ben is nagyon takarékosak voltunk, és minden tüntetés és minden egyéb szép felszólalás ellenére 1992ben se tudjuk a költ ségvetés kiadási oldalait növelni. Ha valakinek forrásra van szüksége, akkor a kiadásokon belül lehet átcsoportosítani, de nem új pénzeket benyomni a gazdaságba. Tehát a kiadásoknál ez a kormányzat magatartása. Ami a bevételeket illeti, a '91. évi XCI. tör vény 42. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha a bevételek jelentősen eltérnek az előirányzattól, akkor a Kormány köteles pótköltségvetési javaslatot előterjeszteni. Most a Kormány nem tervezi a '92. évi költségvetési törvény módosítását. A folyamatok megítélésében igen sok a bizonytalansági tényező. Január elsejével indult el az adózás szigorított rendje, amit azért mindjárt meg is támadnak, ugye, interpellációkban, illetve módosító javaslatokban. A gazdaságról, a folyamtokról március vég én lesz olyan megbízható információ, amelynek alapján egyrészt a Kormány mérlegelheti azt, hogy milyen intézkedésekre van szükség, itt a kiadási oldalt szeretném kihangsúlyozni, másrészt szeretném bejelenteni, hogy természetesen a március végi adatok birto kában áprilisban az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságát tájékoztatni fogom a Kormány nevében egy írásos anyag formájában. Köszönöm egyébként az interpellációt. Köszönöm. Kérem, fogadják el. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : K öszönöm miniszter úr válaszát. Kétperces reagálásra átadom a szót Varga Mihály képviselőtársamnak. VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Miniszter úr válasza nem lepett meg, gondoltam, hogy nem ítéli aggasztónak a költségvetési hiány nagyságát, tartha tónak ítéli a 69 milliárdos hiányt az év végére, és végül nem tervezi a Kormány, hogy a Parlament elé hozza módosításra majd a költségvetési törvényt.
