Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
785 felhasználásával követték el. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének bizonyítását követeli meg, tehát önmagában a feltételezés nem jelenti a szolgáltatás teljes ítésének megtagadását. Az adott eset összes körülményeitől függ, mikor tekinthető a kár oka bizonyítottnak. Ezt kiegészítendő meg kívánom említeni, hogy az igazságügyminiszter úr tájékoztatása szerint ilyen esetekben a bíróságok a hamis vagy lopott kulcs használatának vélelmezése mellett a bizonyítási terhet a biztosítóra – a biztosítóra! – helyezvén a biztosítási összeg megítélésének álláspontján vannak. A büntetőeljárások körében nem helytálló az interpelláció azon felvetése, mely szerint a sértettnek a biztosítóval szembeni bizonyítási kötelezettségét jelentős mértékben nehezíti az a körülmény, hogy a nyomozó hatóság határozatát a sértettel nem közlik. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 116. szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy a határozatot azzal kell közölni, akire nézve rendelkezést tartalmaz. Ezen általános szabály konkrét megfogalmazását adja a BE akkor, amikor a nyomozás során nevesítve is megjelöli a sértettet mint azt a személyt, akivel a nyomozó hatóság a nyomozás során hozott ügy dön tő határozatait – a nyomozás megtagadása, felfüggesztése, megszüntetése – közölni köteles. Ez a kérdés tehát törvényileg szabályozott. A biztosítóintézettel, mivel a határozat rá nézve rendelkezést nem tartalmaz, a nyomozó hatóság nem köteles a határozat t artalmát közölni, illetve arról hivatalból a biztosító intézet felé tájékoztatást adni. Az elhangzottakra tekintettel képviselő úr kérdéseire adott válaszom az, hogy a biztosítótársaságok általános szerződési feltételeit az interpellációban foglaltakkal ka pcsolatban felülvizsgálni nem kívánjuk, mivel ezek összhangban állnak a hatályos jogszabályokkal. A jelenlegi szabályozás a biztosítottak érdekét szolgálja, hiszen a biztosítóintézetek által szervezett veszélyközösség valamennyi tagjának az az érdeke, hogy megalapozatlan kárkifizetések ne történjenek, mivel ez végső soron nem a biztosítóra, hanem a biztosítottakra hárítaná át a többletterheket. Tisztelt Országgyűlés! Ami a biztosításra vonatkozó polgári jogi szabályozást illeti, a biztosítási szerződések ré szletszabályainak felülvizsgálata – az e téren is bekövetkező változások és igények figyelembevétele mellett, a Polgári Törvénykönyv hoszszabb távon megvalósuló újrakodifikációjával összefüggésben – folyamatban van. A büntető jogszabályokkal kapcsolatban t ájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg folyamatban van a büntetőeljárások átfogó módosítása koncepciójának a kialakítása. Ennek során nagy valószínűséggel sor kerül a sértett jogainak újraszabályozására, a tanúk, valamin t a sértettek hathatósabb védelmének megteremtésére is. A közeljövőben kerül sor – ahogy az igazságügyminiszter említette – a Btk. szankciórendszerének átalakítására is. Végül szeretném elmondani, hogy még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztjük a mindezen módosításokat követő és tartamazó új biztosítási törvényt. Kérem, szíveskedjenek a válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Mielőtt továbbmennénk, megkérem felszólaló képviselőtársaimat az időkeret pontos betartására, mert reng eteg anyagunk jött össze a mai napon. Kétperces reagálásra átadom a szót Kis Zoltán képviselőtársamnak. KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szomorú vagyok a válasz hallatán. Kiváltképp akkor, amikor egy hosszas védőbeszéd et hallok a biztosítótársaságok feltételei mellett, azzal, hogy nem tervezi a minisztérium ezeknek a szabályoknak a felülvizsgálatát, mert semmiben nem sértik a hatályos törvényi rendelkezéseket. Majd a végén némi kis reményként azért fölcsillan, hogy talá n
