Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
766 megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Ezért soron következik a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szociali sta Köztársaság között a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Az előterjesztést 5058as számon kapták kézhez képviselőtársaim. A külügyi bizottság 5159es számon állásfoglalást nyújtott be, továbbá Zsebők Lajos képviselő úr (MDF) 5223as számon, illetve dr. Fekete Gyula képviselő úr (MDF) 5232es számon, valamint Pap János képviselő úr (FIDESZ) 5243as számon terjesztettek elő módosító jav aslatot. Megadom a szót Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Kérem. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönö m. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány nevében kívánok szólni egy nagy jelentőségű ügyben, a bős – nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében előterjesztett határozati javaslat kapcsán. Az elmúlt évek során a magyar közvélemény, az Országgyűlés és a Kormány meggyőződött a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer üzembehelyezésével együttjáró környezeti, ökológiai következmények elviselhetetlenül magas fokáról. Ezért 1989ben az akkori kormány felfüggesztette az építkezést. 1990ben pedig már a kormányprogram részévé vált, hogy a dunai vízlépcsőket nem szabad befejezni és üzembe helyezni. A Magyar Köztársaságot a cseh és szlovák féllel 1977ben kötött államközi szerződés kötelezte az építkezésre. A Kormány az Országgyűlés 1991. évi áprilisi határozatában foglalt felha talmazás alapján a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére tárgyalások útján kereste a megoldást. Az azóta eltelt időben világossá vált, hogy a két fél e tekintetben nem tud megállapodásra jutni. A magyar álláspont szerint az ökológiaikörnye zeti károk az üzemeltetéssel visszafordíthatatlanul jelentkeznek. A vízlépcsőrendszer ökológiai szükséghelyzetet idéz elő. Ezzel ellentétben a cseh és szlovák fél szerint a bősi vízlépcső működtetésével járó környezetiökológiai károk utólagos műszaki inté zkedésekkel elviselhető mértékűre csökkenthetők. Az ezt alátámasztó vizsgálatok eredményeiről azonban a tárgyalások során nem számoltak be. A két álláspont közti ellentét feloldására szorgalmazta a magyar fél egy – a szakmai tudományos kérdések vizsgálatáv al foglalkozó – közös bizottság megalakítását. Meg kell mondanom azt is, hogy az eddig szerény eredményekben is az játszotta a döntő szerepet, hogy a tárgyalások során a másik fél mindenáron a vízlépcső üzembehelyezésére irányuló célokat követett. A legutó bbi időszak történései ismertek önök előtt, tisztelt képviselőtársaim. Hiszen ezekről a Kormány a most önök előtt lévő indítványának benyújtása előtt már tájékoztatást adott és véleményét kérte a probléma részleteivel is foglalkozó illetékes három országgy űlési bizottságnak. A magyar Kormány a szerződés felmondásának kényszerhelyzetében van. A közös szakmai bizottság létrehozásának értelmét és céját, a tárgyalások folytatását ugyanis megkérdőjelezik a cseh és szlovák fél utóbbi időben tett erőfeszítései a b ősi erőmű egyoldalú befejezésére. A jószomszédi kapcsolatok őrzése, a háromoldalú vizsgálatok mielőbbi megindíthatósága és ennek megfelelően az államközi vita közös megegyezéssel történő feloldása érdekében azonban a kényszerhelyzet oldására a Magyar Köztá rsaság miniszterelnöke ismételten a Cseh és Szlovák
