Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BETHLEN ISTVÁN (MDF)
746 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid leszek. Úgy gond olom, hogy mint képviselő, nem köszönhetem meg az Alkotmánybíróságnak két bölcs döntését. Ezt magánemberként teszem. Az egyik, amit a halálbüntetés alkotmányellenességéről vallott, a másik pedig, amikor a jogállamiság mellett tett tanúbizonyságot az elévül és megakasztásának, alkotmányellenességének kimondásával. Amit hozzá szertnék fűzni az itt folyó vitához, az, hogy évtizedek óta küzdünk a történelmi igazságtételért, és ez a történelmi igazságtétel az, ami, úgy gondoljuk, hogy a nemzet legfontosabb követe lése. Ezeket az igazságtételt biztosító akadályokat kell elhárítanunk, és a megfelelő eszközöket megteremteni, mert igenis, a nemzetnek joga van ahhoz, hogy a múltját teljes mélységében és szélességében megismerje. Ezért makroszinten teljes mértékig egyeté rtek Göncz Árpád javaslatával, hogy fontoljuk meg ennek a vizsgáló bizottságnak a létrehozását, de ugyanakkor mikroszinten is biztosítani kellene azokat a jogszabályokat, amelyek a kutatások szabadságát biztosítanák, és nem engednék meg azt, hogy személyük ben érintettek megakadályozzák a kutatásokat. Úgy gondolom, hogy a büntetőjog egy durva eszköz, amellyel finom viszonylatokat nem lehet biztosítani. Egy olyan durva kés, amellyel nem lehet kivágni a káros részeket a nemzetnek a szervezetéből. Sokkal finoma bb eszközöket kell használnunk, és ezt a történelmi igazságtételt elő kell segíteni. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy olyan törvényeket dolgozzunk ki, amelyek ezt lehetővé teszik, hogy árnyaltan megismerjük a múltunkat, és igazságot szolgáltass unk azoknak az embereknek és azon emberek emlékének, akiket meghurcoltak, elpusztítottak, vagy akiket igazságtalanság ért. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólni kíván Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Határozatho zatal következik. Kérdezem az Országgyűlést: meg kívánjae hallgatni Bethlen Istvánt? Most kérem állásfoglalásukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés – 8 államtitkári… Nem határozatképes a Ház, kérem, vagy legalábbis nem mindenki nyomta meg a gombot. Kérem, újabb határozathozatal következik. Felkérem a jelenlévő képviselőtársainkat, hogy kivétel nélkül foglaljanak állást. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés – 8 államtitkári szavazattal – 182 szavazattal 7 ellenében 18 tartózk odás mellett úgy döntött, hogy meghallgatja Bethlen Istvánt. Képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Bethlen István (MDF) BETHLEN ISTVÁN (MDF) Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a szót. Tudom, hogy sokan türelmetlenek. De értsük meg , hogy olyan kérdésről beszélünk, amely a fiatal magyar jogállam alapjait érinti. Nagyon komoly érvek hangzottak el, és nagyon komolyan veszem azok érveit, akik a jogállamiság alapján azt mondják: erkölcsi meggondolásokat nem lehet bevinni olyan vitákba, a melyek az alkotmányosságról és a jogállamiságról szólnak. Ezt – hölgyeim és uraim – tulajdonképpen el lehetne fogadni teoretikusan. De Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője nagyon helyesen utalt arra, hogy úgy gondolkodjunk, hogy mi visz előre, tehát hog y lehet az igazi magyar jogállamiságot megteremteni, és gondolkodjunk praktikusan. Hölgyeim és Uraim! Nem bármilyen században élünk, hanem a XX. században. Abban a században, amely magáról azt gondolta, hogy annyira fölvilágosult és annyira haladó, és ebbe n a században gyilkoltak meg sokkal több embert, mint bármelyik más századában az emberi történelemnek. Mert vérengzések és népirtások a történelemben mindig voltak. De a XX. század az a század, amely ezeket a népirtásokat és vérengzéseket jogalapra, sőt a lkotmányosságra való hivatkozással tette meg.
