Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
739 Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a he lyüket. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 13. munkanapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Horváth József és Trombitás Zoltá n jegyzők lesznek segítségemre. Mai ülésünkről előzetesen 39 képviselőtársunk jelentette be távolmaradását. Kérem, ha valamelyikük mégis részt tud venni az ülésen, jelezze ezt gépe bekapcsolása végett. Farkas Gábor képviselőtársunk gépét kérném bekapcsolni . Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a képviselők száma jelenleg 384, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szükséges. Most jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen" gombo t. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés képviselői közül az államtitkárokkal együtt 200an jelentkeztek, az ülés határozatképes. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt rendkívüli ügyben ismét több képviselőtársunk kért szót. Valamenny iüket felkérem, hogy mondanivalójukat az időtakarékosságra való figyelemmel adják elő. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Elsőként Zétényi Zsolt képviselőtársunkat illeti a szó. (Közbeszólás balról: Halljuk!) Napirend előtti felszólaló: Dr. Zétényi Zsol t (MDF) ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az a szerencse ért, hogy pontosan egy héttel ezelőtt részt vehettem a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának határozathirdetésén. A határozatot az Országgyűlés által az árulás nap jának évfordulóján, 1991. november 4én elfogadott törvény alkotmányosságának tárgyában hozták meg. Az 1944. december 21e és 1990. május 2a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvényt az Alkotm ánybíróság az előadott indokok szerint alkotmányellenesnek minősítette. Azért kértem szót, mert nem volt módom véleményem előadására az Alkotmánybíróság előtt, először jártam ott egy héttel ezelőtt. Azért is szólok, mert a határozat érinti a politikai és j ogi felfogásom értékelését, elsősorban pedig azért szólok, mert a határozat súlyosan érinti a magyar társadalom nyugalmát, méltányos várakozásait, igazságos elégtétel iránt való igényét. Ezért méltán vár ez a megsértett társadalom mielőbbi választ, mit kív án tenni a magyar Parlament a megsértett erkölcsi világrend, a megsértett nemzet, az elárult haza védelmére. Amint ezt már elmondottuk, igen rövid időn belül törvénnyel és a szükséghez képest más alkalmas eszközökkel megtesszük a lehetségest az Alkotmánybí róság általunk jogilag kifogástalannak nem tekinthető és erkölcsi érzékünket mélyen sértő határozatával nem ellentétesen. Meg kell jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem tett eleget soron kívüli eljárási alkotmányos kötelezettségének akkor, amikor a novemb er 16án kelt köztársasági elnöki indítvány alapján 1992. március 3án hirdetett határozatot. A soron kívüli eljárás haladéktalan kitűzést, megszakítatlan tárgyalást és mielőbbi határozathozatalt igényelt volna. A határozat első fő tétele a törvény szövegé t kifogásolja, határozatlanságra és bizonytalanságra utalva. Ha elfogadnánk azt a feltevést, hogy az egész Parlament által megvizsgált, a Parlament illetékes bizottságai által elfogadott és módosító indítványok folytán az én eredeti indítványomtól eltérő
