Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 9. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
720 Ha most azt vizsgáljuk, röviden, hogy mire elegendő ez az összeg, amely így rendelkezésre áll, szintén nem lehetünk elégedettek. Ezzel kapcsolatban az elmúlt 15 évre visszatekintő elemzést közöl dr. Nemesdy Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a Mélyépítéstudományi Szemlében. Adatai szerint például burkolatfelújítás 1976ban 1776 kmen történt, 1990ben mintegy 300 kmen. Közútépítésre és fenntartásra 1976ban 7 milliárd forintot költöttek, 1991ben az útalap forrásai alig haladták meg a 11 milliárd forintot. Érzékelhető, hogy főleg az utóbbi évek inflációs folyamatai ezt az összeget elértéktele nítették, ennek egyenes következménye az úthálózat átlagos állapotának leromlása, a fejlesztések lelassulása, az elmaradás növekedése. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy lehet ugyan a felújításokat egy bizonyos ideig halasztani vagy kényszerűen csökk enteni, egy idő után azonban az úthálózat leromlása hirtelen, rövid idő alatt és a közúti közlekedést rendkívül gátló módon következik be. Aztán persze nem meglepő, hogy az ember gépkocsijának keréktartó csavarjai kilazulnak és úgy érzi, hogy az életére tö rnek. (Derültség.) Hozzászólásom elején már beszéltem azokról az arányokról, amelyek szerint osztozik a bevételeken a költségvetés és az útalap. Úgy gondoljuk, hogy a költségvetésnek többet kell az osztozkodásnál az ú talapnak juttatnia, ezért támogatjuk dr. Békesi László képviselő úr azon javaslatát, mely a gépjárműsúlyadót már 1993ban teljes körűen utak céljára kívánja átadni. Ha motorizációról és közúthálózatfejlesztésről beszélünk, nem kerülhetők meg a környezetvé delem szempontjai. Az a véleményünk, hogy ezen szempontokat nem egymás kárára, hanem az optimális megoldásokat keresve egymás javára kell érvényesíteni. Ezzel kapcsolatos részletes álláspontunkat Ráday Mihály képviselőtársam ismerteti. Az előttünk fekvő tö rvényjavaslat természetesen nem váltja ki az egyébként egyre jobban hiányzó közlekedésfejlesztési koncepciót. Szerencsésebb lett volna ennek tárgyalásával együtt áttekinteni a közúthálózat fejlesztésének koncepcióját, és figyelembe véve az ország teherbíró képességét, meghatározni a közúti, vasúti, vízi és légiközlekedés lehetséges fejlődési irányait. Végül hadd hívjam fel az alkotmányügyi bizottság figyelmét egy problémára. A 9. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Másrészt a törvényből következik valószínűleg a gázolaj árának emelkedése, hiszen az abban foglalt útalaphozzájárulás – ahogy itt már többen elmondták – 2,20ról 5 forintra változik; s a törvény 9. § (2) bekezdése felhatalmazza a pénzügyminisztert a vissz atérítés végrehajtásának szabályozására. Kívánatosnak tartom megvizsgálni, hogy a gázolaj árának rendezése és a végrehajtási utasítás megjelenése előtt lehetségese a hatálybaléptetés, nincse itt ellentmondás, nem kelle ezen a ponton módosítani a törvény t. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelen törvénynyel biztosított keretek még mindig nem elegendőek a közúthálózattal kapcsolatos feladatok ellátására, csak a vázolt problémák egy részének kezelésére nyílik mód. Az elérni kívánt célokat ugyanakkor támogatju k, ezért a törvényjavaslattal egyetértünk, és annak elfogadását javasoljuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Bogárdi Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF) BOGÁRDI ZOLTÁ N (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Helyesnek tartom, hogy az elkülönített állami pénzalapok működési feltételeit törvény szabályozza, ugyanis az állami költségvetéstől elkülönítve, annak pillanatnyi helyzetétől függetlenül kell ezeket fölhasználni. Ne fordul hasson elő, hogy esetleg rövid távú beruházások, pénzfölhasználások elviszik a pénzt bizonyos hosszú távú beruházások elől.
