Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 9. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke:
700 (Az ülés kezdete 15 óra 3 perc Elnök: Szabad György Jegyzők: Balogh Gábor, Trombitás Zo ltán) Az ülés megnyitása ELNÖK (Szabad György) : Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm az ülésteremben megjelent köztársasági elnök urat (Taps.) miniszterelnök urat (Taps.) képviselőtársaimat (Taps.) kedves vendégeinket, s köszöntöm a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 12. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Balogh Gábor és Trombitás Zoltán jegyzők lesznek segítségemre. A mai ülésnapunkról 32 kép viselőtársunk jelentette be előzetesen távolmaradását. Ha valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem szíves jelzését gépe bekapcsolása végett. Igen. Remport Katalin gépét kérném bekapcsolni. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a képviselők száma jelenleg 384, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szükséges. Most jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik.) Bejelentem, hogy a négy jelentkező államtitkárral együtt a jelen lévő képvis elők száma 256, az ülés határozatképes. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt köztársaságunk elnöke, Göncz Árpád kíván szólni az Országgyűléshez. Elnök urat illeti a szó. Göncz Árpád köztársasági elnök felszólalása GÖN CZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság kérelmemre megvizsgálta az Országgyűlés 1991. november 4ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett, az 1944. december 21e és 1990. május 2a között el követett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvényt, illetve annak 1. §a alkotmányosságát, mivel e tekintetben alkotmányossági aggályok merültek fel. Az Alkotmánybíróság meghozta határozatát, amely mindenki sz ámára kötelező. Döntését a demokratikus jogállamiság elveinek megfelelően hozta meg, amely a súlyos bűnöket elkövetőkkel szemben is mindenkor csak az alkotmányosság szigorú tiszteletben tartása mellett teszi lehetségessé a felelősségrevonást. Ezzel a bünte tőjogi felelősségrevonás lehetőségeinek az Alkotmányból eredő korlátaira mutatott rá. A határozat nem vehette figyelembe a törvényes magyar kormányt ért fegyveres támadás, a megtorlás és a politikai gyilkosságok miatt érzett általános elkeseredést és felhá borodást. Ezt átérezve és megértve már az Alkotmánybíróság teljes ülésén is jeleztem, amennyiben a testület alkotmányellenesnek minősítené a szóban forgó törvényt, azon túl, hogy visszaküldöm az Országgyűlésnek, élni fogok az Alkotmány 30/A § (1) bekezdés f) pontjában írt jogommal, és
