Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
676 Tisztelt Miniszter Úr! A művelődési tárca képviselői számtalan esetben hangoztatták, hogy olyan közoktatási törvénytervezetet kívánnak a Parlament elé terjeszteni, ami elnyerte a legérintetet tebbek, a pedagógusok többségének az egyetértését. E kérdés egyértelmű és korrekt eldöntéséhez viszont megítélésem szerint szükség lenne arra, hogy nyilvánosságra kerüljön a pedagógusok véleménye a kétféle törvénytervezetről egyaránt. Ennek megoldási módja az lehetne, ha a Művelődési Minisztérium összegyűjtve kiadná a kétféle törvénytervezethez beküldött írásos véleményeket, legalább az olyan alapvető kérdésekben, mint például a törvény szabályozási rendszere, bemenet, kimenet, folyamatosságszabályozás v agy a tanügyi irányítás kérdése, az állam pontos szerepvállalásának meghatározása a finanszírozásban, a nevelőtestületek, pedagógusok önállósága, iskolarendszer, 35 éves korúak óvodáztatása stb. A fentiek alapján a következő kérdésekre várom tisztelt mini szter úr válaszát: Hogyan kívánja biztosítani azt, hogy a pedagógusok többségi véleménye bekerüljön a végleges törvénytervezetbe? Hogyan kívánja biztosítani, hogy a pedagógustársadalom megismerje a pedagógusok többségének véleményét az oktatási törvény leg alapvetőbb kérdéseiben? S végül elképzelhetőnek tartjae miniszter úr egy olyan közoktatási törvény sikeres megvalósítását, melyet esetleg hittel és lelkesedéssel nem támogatnak a pedagógusok? Tisztelettel várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszö nöm. Az interpellációra dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter úr válaszol. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter válasza ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ti sztelt Képviselőtársam! Az első két kérdésre röviden: A készülő törvénytervezet teljes nyilvánossága talán bizonyítja a minisztérium alapelvét, hogy a törvényt tényleg egyeztetni akarja. Lehet ezt másképp is értelmezni? A széles társadalmi vita mellett, az t hiszem, mint ahogy itt a Parlamentben is, küldöttekkel lehet eredményesebb munkát végezni – néha – , ezért itt is már ott tartunk, hogy a különböző pedagógus, diák- és szülői szervezetek küldöttei számára tesszük a törvény további alakítását lehetővé. Err e december 17én meghívtunk 60 pedagógus szakmai szervezetet, 30 diákszervezetet, 6 szülői szervezetet és a szakszervezeteket is. Hadd mondjam, hogy a Pedagógus Szakszervezet egyenesen visszautasította ezt a közreműködést, az önkormányzatok pedig ugyancsak nem jelentkeztek. Az összes parlamenti pártnak, a koalíció pártjainak és az ellenzék pártjainak is megküldtük a törvénytervezetet november 5én, január 15én is. Az SZDSZ és az MSZP… és felajánlottuk, hogy ezeknek vitájára szívesen elküldjük képviselőinke t. Vagy nem tartottak vitát, vagy nem hívtak meg minket. A FIDESZ meghívására államtitkárunk részt vett a törvénytervezet vitáján. Továbbra is várjuk és vártuk a véleményüket. Februárban Horn Gyula levelet írt ebben az ügyben hozzám, amelyben lényegében ki fogásolta azt, hogy nélkülük készült a törvény. Furcsa ezek után értelmeznem. Pécs városi MSZP küldött csak levelet mint testületi pártállásfoglalást érdemben a törvénnyel kapcsolatosan. A tárca a beérkezett véleményeket az Országos Közoktatási Intézet és Oktatáskutató Intézet rendelkezésére bocsátotta, akik ezt feldolgozták. Azt hiszem, nehéz lenne több mint ezer különböző véleményt csak úgy nyilvánosságra hozni, de azok, akik a 60 pedagógus szakmai szervezetet és az előbb felsorolt szakszervezeteket képvi selik és részt vesznek a törvényelőkészítő munkában, azok rendelkezésére áll minden beérkezett írásbeli vélemény. Azt hiszem, újra csak hangsúlyoznom kell, hogy eredményes munkát nem lehet másképpen, mint képviseleti szervezeteken keresztül folytatni.
