Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az 1963 és 1989 között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
67 Ezért az általuk elkövetett cselekmény magas fokú társadalmi veszélyessége folytán jelentős mérvű büntetés kiszabása indokolt." Valaki más izgatott, és egy évi szabadságvesztést állapítottak meg. Azt döntötte a legmagasabb bírói fórum, hogy ilyen esetben "… mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak és kitiltásnak is helye van." Tehát valaki izgatott, becsukták, akkor bizony, ha nem volt elég jóindulatú a bíró, akkor ki is kellett tiltania lakhelyéről. Mennyi ilyes eset volt? Évi 70, 80, 120? Kőszeg Ferenc ennek az igazi tudója, nem tudom pontosan. De ezek az esetek nem vertek fel nagy port. Többnyire m agányos harcosok voltak, egyszerűbb emberek, akikért nem mert fölszólalni az akkori társadalom, behunyta a szemét, mert kényelmesebb volt, kényelmesebb volt utazgatni egy kicsit, kényelmesebb volt ebben a posványban éldegélni. De voltak komolyabb perek is ebben az időben. Egyrészt a Dallos Györgyék, Haraszti Miklósék ellen folytatott perek, amelyek megint nem voltak mások, mint hogy értelmiségiek összejöttek, és egyszerűen beszélgettek. Beszélgettek politikáról, erről, arról. Ugyanakkor a kétfrontos harc sz ellemiségének megfelelően nemcsak szélsőbaloldaliakkal vagy baloldali érzelmű emberekkel szemben jártak el, hanem a vallásos érzelmű emberekkel, a vallásossággal és azokkal a fiatalemberekkel, akik nem voltak hajlandók alkotmányos és emberi jogukat félreté ve behódolni a rendszernek. Itt van a kezemben egy kitűnő monográfia, ami nemrég jelent meg, fejezetek a Regnum Marianum életéből. 1965ben, 1971ben zajlottak le perek, amely perekben öt évig terjedő büntetéseket mondtak ki papokra, fiatal értelmiségiekre , diákokra, akik egyszerűen nem csináltak mást, mint összejártak imádkozni, a gyerekeket tanították vallási, erkölcsi nézetekre, és a Regnum Marianum szellemiségét továbbvitték. Az ítéletet elolvassa az ember, szellemisége, mondatfűzése, argumentációja tel jesen azonos azokkal az ítéletekkel, amelyekkel minket ítéltek el annak idején, korábban pár évvel, 15 évvel, 15 évre, életfogytiglanra, halálra. Hadd mondjam el azt, hogy ezek a jéghegy csúcsai. Ezek voltak az elnyomás látható részei. Voltak szekunder jel enségek, például a Budapesti Műszaki Egyetemen azokat az egyetemi oktatókat, akik a gyerekeiket hittanra járatták, akik lakásukon "illegális" hittanoktatásnak adták át a lakásukat, azokat az oktatókat meghurcolták, azokat eltávolították az egyetemről, és m ég azt a világhírű professzort is, aki nem volt hajlandó vállalni a Budapesti Műszaki Egyetemen a fegyelmi bizottság elnöki tisztét, mert arra hivatkozott, hogy lelkiismeretével nem összeegyeztethető, ezt az embert eltávolították a tanszékvezetésből, mélta tlanul félreállították. Hadd mondjam el a nevét, dr. Simonyi Károlynak hívják. Világhírű professzor, mesterem volt az egyetemen. De ugyanúgy Sváb János professzorról is meg másokról is beszélhetünk, akiket szintén meghurcoltak ezekben az időkben. Vajon hog yan kérhetünk bocsánatot tőlük, hogyan adhatunk valamiféle kéznyújtást, valamiféle erkölcsi rehabilitációt nekik? És mehetünk még lejjebb, mert ezek látványos, nagy akciók voltak, ahol az volt a cél, hogy az értelmiséget megfélemlítsék, a szakértelmiséget is beleértve, hogy közben – teszem azt – az én alma materemben, a Műszaki Egyetemen nyomultak a köpönyegforgatók, a kommunisták, a munkásőr professzorok és így tovább. Hadd ne folytassam ezt a részét a dolognak. És alacsonyabb szinten pedig ott volt, amit telefonos diktatúrának nevezhetnénk, amikor fölemelték a telefont, és leszóltak vagy átszóltak egyik helyről a másikra. Elég volt egy vállalati igazgatónak, egy kutatóintézeti vezetőnek annyit odaszólni, hogy szükséged van neked újabb bajra? Szükséged van arra, hogy a Mécs Imre ott dolgozzon? Szükséged van arra, hogy Kiss István ott dolgozzon, vagy Nagy István ott dolgozzon? És így tovább. Megfoghatatlanok ezek a dolgok. De most, amikor tulajdonképpen történelmi igazságtételi törvényeket hozunk, akkor nekün k erre is gondolnunk kell, és jó páran vagyunk itt a tisztelt Házban, akik régi motorosok vagyunk – ahogy ezt mondani szokás – , ismerjük ezeknek minden csínjátbínját, és úgy gondolom, hogy ez a sok ezer vagy sok tízezer ember, akit nem ért látványos, durv a sértés, csak éppen az életpályáját akasztották meg, csak éppen az egészséges normális karrierjének vetettek véget, az várja, hogy mondjunk nekik valamit, hogy egy kéznyújtást adjunk nekik.
