Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
659 félkész termékek, hengerelt áruk kategóriájában. Néhány adat: a '91es év első tizenegy hóna pjában a hengerelt áruk importja elérte a 480 ezer tonnát. Ez a mennyiség több mint az ózdi és diósgyőri gyárak '91es acél készterméktermelése. Az importált acél késztermékek döntő mennyiségét a magyar vaskohászati vállalatok, így az említett térségekben lévő vállalatok is képesek lennének előállítani. Tehát miközben, főleg a volt szocialista relációból az ottani állami támogatás miatt alacsonyabb áron érkezik hozzánk a kohászati termékek egy jelentős része, kontingensrendszer, illetve behozatali szabályoz ás hiánya miatt, addig csak Borsodban több ezer munkahelyet érintő termeléscsökkenés következett be a kohászaton belül, és ennek megfelelően növekedett a munkanélküliek száma. Kérdezem tehát másodszor a miniszter urat, kíváne a Kormány piacvédő vámpótléko kat, behozatali kontingenseket meghatározni a kohászati késztermékekre; bekerüle – mint ahogy jeleztem, a mai sajtóból bizonyos részinformációink vannak – ebbe a csomagba, amelyről várhatóan a közeljövőben döntés születik. Várom biztató válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter úr válaszol. Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Valóban, az iparvédelem kérdése, a piacvédelem kérdése nagyon fontos a magyar ipar, a magyar piac szempontjából. S nagyon örülök a kérdésnek azért, hogy egykét dolgot a Parlament nyilvánossága előtt el tudok mondan i, hogy a tisztánlátást segítsem abban a kérdésben is, hogy mi ebben Magyarország mozgási szabadsága és milyen lépések tehetők meg egyáltalán ebben a vonatkozásban. Magyarország mozgásterét a piacvédelem, iparvédelem területén alapvetően két szerződéscsoma g: az egyik a GATTtal kötött szerződésünk, amely már nagyon régi múltra tekint vissza, a másik a legfrissebb, az Európai Közösséggel kötött megállapodásunk az, ami a mozgásteret és a játékteret megengedi. A GATTtal kötött szerződés és a GATT előírásai tu lajdonképpen háromféle mozgásteret biztosítanak ebben a tekintetben. Az egyik: maguknak az itt felsorakoztatott vámoknak a kérdése, amellyel behozatali vámok emelésével vagy egyáltalán vámok állításával bizonyos termékeknél a magyar piacot védhetnénk. Hozz á kell tennem, ez egy nagyon szűk mezsgyén mozog, tekintettel arra, hogy a GATT előírásai szerint a vámok 93%a lekötött. Ez azt jelenti, hogy az esetek 93%ában mozgásterünk nincs, illetőleg kizárólag egyetlenegy van: lefelé elmozdulni a már elfogadott vá moktól. Ezen a területen csak olyan esetekben tudunk vámvédelmi intézkedéseket hozni, amelyek ezen a maradék 7%on belüli termékekre vonatkoznak, hozzátéve, hogy ezek esetében is a GATT akkor járul ehhez hozzá, ha hasonló mértékű más árutermékekre vonatkoz ó vámkönnyítést egyidejűleg a kormányzat engedélyez. Mégis azt kell mondanom, hogy az ipari és kereskedelmi tárca ebben a szűk mezsgyében is megpróbált elmozdulni azért, hogy a hazai ipar indokolt védelmét meg tudja oldani; és amit a képviselő úr is jelzet t, a március 27ei vámtarifa bizottsági ülésen az ipari és kereskedelmi tárca előterjesztését lényegében a fórum elfogadta, és néhány kérdésben, a nulla vámtételű kérdéseknél emelést javasolt, mégpedig jelesül ebbe a körbe tartozik az építőanyagipari term ékek egy része, a papíripari technológia egy része és a vegyipari alapanyagok kérdése. Hozzá kell tennem, hogy ezt mi itt szépen elhatároztuk, de ezt jóváhagyásra a GATThoz föl kell terjesztenünk, és csak az ő jóváhagyásuk után lehet ezeket a vámtételeket életbeléptetni. A másik mozgástér tulajdonképpen a dömpingellenes eljárás, amelyik rendkívül bonyolult és hosszadalmas eljárás azért, mert ennek a keretében bizonyítani kell tudni azt, hogy a Magyarországon forgalmazott termék az ő származási hazájában el őállításitermelési költségszintje alatt kerül Magyarországon forgalmazásba. Ezt nemzetközi jogilag kell tisztázni. Általában ez évekre
