Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
655 Pontosan 2 órakor folytatjuk az ül ést. (Szünet 12 óra 58 perctől 14 óra 3 percig. – Az elnöki széket Vörös Vince foglalja el. – Jegyzők: Tóth Sándor, Boros László.) Kérdések: ELNÖK (Vörös Vince) : (Csenget.) Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket, megkezdjük a munkánkat. Tekintve , hogy az Országgyűlés még határozatképtelen, a kérdésekkel kezdjük. Fodor András Attila, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez az állattenyésztési termelés ellenőrzése tárgyában. Fodor András képviselőt ársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Fodor András Attila (MDF) – a földművelésügyi miniszterhez – "Az állattenyésztési termelés ellenőrzése" tárgyában FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Miniszter Úr! Az állattenyésztésben mindig igen fontos kérdés volt a gazdasági haszonállatok téteményképességének állandó javítása vagy legalább szinten tartása. Ennek nem kisebb kérdésekre van döntő kihatása, mint a belső élelmiszerellátás és a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékexport jelentős tényezőit képező élőállatok és állati termékek gazdaságos előállítása. Ez a tevékenység ma is a magyar mezőgazdaság hagyományos, meghatározó ágazata, és minden bizonnyal a jövőben is az marad. A téteményképesség fokozásának több lehetséges módozata közül a szelekció ugyancsak hagyományos és a jövőben sem nélkülözhető. A szelekció, vagyis az állattenyésztés alapja a termelésellenőrzés. A termelésellenőrzést az elmúlt évtizedekben, bár különböző elnevezéssel, de ugyanaz a központi intézmény és annak megyei, illetve területi szervei, újabban az ezekből alakult vállalatok végezték közmegelégedésre. A mezőgazdasági üzemekben végzett magas színvonalú tenyésztői munka mellett nem kis mértékben ennek k öszönhető, hogy a magyar állattenyésztés az elmúlt évtizedekben minden gond és probléma ellenére kiváló eredményeket ért el. 1991ben döntő változás következett be a tenyésztésellenőrzésben. Az állattenyésztő vállalatok a hagyományos módon, munkatársaik é s a tenyésztők közreműködésével a helyszínen gyűjtött adatokat központi számítógépes adatfeldolgozásra továbbítják. A központi számítógépes adatfeldolgozás azt eredményezte, hogy 1991ben a gazdaságok jelentős része nem vagy alig kapott használható tenyész tési adatokat. Ez két dologgal jár. A tenyésztői munkához nélkülözhetetlen, rendszeres és pontos tenyésztési adatok gyűjtése nem áll rendelkezésre. Ennek további következménye, hogy a szakszerű tenyésztői munka lehetetlen. A gazdaságoknak rövid távon a ten yészállatok értékesítésének elmaradásából, hosszú távon ezenfelül a tenyésztési eredmények romlásából, ma értékes tenyészetek lekallódásából konkrét gazdasági vesztesége származik. Másodszor: a tenyésztési és termelésellenőrzésért fizetni kell. A megrende lő gazdaságok olyasmiért fizetnek, amiért nem kapnak ellenszolgáltatást. A helyzet az állattenyésztők számára kényszerű, és nem tudnak rajta változtatni, mert a tenyésztésellenőrzés kimondatlanul is még mindig állami monopólium. A tenyésztő szövetségek, i lletve egyesületek hiába kérték nyugati mintára a tenyésztésellenőrzés jogát, eddig nem kapták meg.
