Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁSZTOR GYULA, DR. a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka:
653 Ugyanakk or ez azt is jelenti, hogy a munkavállalók egy jelentős része különböző okok miatt ki lesz zárva a kedvezményes tulajdonszerzés lehetőségéből. Így például ki lesznek zárva végérvényesen azok, akik tartósan állami tulajdonban maradó vállalatoknál dolgoznak. És ha nem is törvényileg, de a gazdasági kényszer hatása miatt, mivel nem kaphatnak kedvezményes hitelt, erősen hátrányos helyzetbe kerülnek azok, akik már nem állami tulajdonú vállalatnál dolgoznak. Félreértés ne essék, nem a kedvezmények szélesítését ké rem a pénzügyi kormányzattól. Tisztában vagyok azzal, hogy erre jelenleg nincs lehetőség, és nem is illene bele a jelenlegi pénzügyi kormányzási koncepcióba. Pusztán azt kérem, hogy a törvény tegye egyértelművé, hogy elsősorban a privatizáció gyorsítása cé ljából született, s így tegye egyértelművé korlátozott voltát is. További kritikai megjegyzéseim elsősorban arra vonatkoznak, hogy nem világosak a törvény végrehajthatóságának feltételei. A Kormány különböző időpontokban és különböző szervei által megfogal mazott privatizációs tervezeteiben az MRPn kívül más privatizációs technikák is szerepelnek. Nem világos számomra, hogy ezek párhuzamos megjelenése, illetve ütközése esetén ki és milyen elvek alapján fog a különböző vásárlási szándékok között választani. A helyzetet több tényező is bonyolítja. Mint tudjuk, a vagyonügynökség által beindított, úgynevezett önprivatizációs program során éppen azokat a vállalatokat kívánják értékesíteni, amelyekben a legnagyobb valószínűséggel MRPkezdeményezések várhatók. Kérd és, hogy a vagyonügynökségnek a tanácsadó cégekkel kötött szerződéseit és a szerződésekben biztosított jogosítványokat ez a törvény mennyiben érinti. Kérdés az is, hogy mi a teendő akkor, ha valamelyik érintett vállalatnak már elfogadott, de még meg nem va lósított privatizációs terve van a törvény elfogadásakor. További kérdés az is, hogy ki és milyen elvek alapján határozza meg a vállalati vagyon értékét, és vitás esetekben ki dönt. A jövőben alkalmazni kívánt privatizációs technikák között szerepel az úgy nevezett vezetői kivásárlás lehetőségének a biztosítása is. Ha nem történik meg az egyértelmű meghatározása a különböző privatizációs technikák közti prioritásoknak, illetve nincsenek meghatározva a köztük való választás kritériumai, ez súlyos konfliktusho z vezethet. Bár az is meggondolandó, hogy nem célszerűbb és igazságosabbe a vezetői tulajdonszerzést is az MRPn belül szabályozni, hiszen végül is a vállalat vezetői is ugyanazon vállalat munkavállalói. A következő kérdés, amit é rinteni szeretnék, még mindig a törvénytervezet általános koncepcióját érinti. Nem egyértelmű a törvény szövegében, hogy megszerezhetike a munkavállalók teljes egészében is a társaságot, vagy csupán résztulajdont szerezhetnek abban. A törvényjavaslat címe és preambuluma inkább csak a részesedés szerzését teszi lehetővé, az 1. szakasz (1) bekezdése viszont a társaság részvényeinek, üzletrészeinek megszerzéséről beszél korlátozás nélkül. A későbbi szakaszok viszont ismét csak részesedésről, vagyonrészről bes zélnek. Tehát a munkavállalói tulajdonszerzést csak korlátozott mértékben feltételezik. Az intézmény eredeti angol elnevezése valóban alkalmazotti résztulajdon szerzésére utal, a gyakorlatban azonban magától értetődően lehetőség nyílt az egész cég alkalmaz ottak általi megvásárlására is. A mi viszonyaink között a sok állami és önkormányzati kis- és középkategóriájú vállalatokra tekintettel ez a gyakorlati lehetőség különösen fontos. Ez nem jelenti azt, hogy nálunk a 100%os munkavállalói tulajdon válna jelle mzővé, legfeljebb csak nagyobb számban várható ennek az előfordulása. A törvény szövegében ezért célszerű mellőzni a korlátozó jellegű megfogalmazásokat, és a tulajdoni részesedés helyett egyszerűen csak tulajdonról, vagyonrész helyett vagyonról stb.ről b eszélni. Ez az 1. szakasz (1) bekezdés szövegezéséhez hasonlóan, mint többen a kevesebbet, mindig magában foglalja a részleges szerzést is, de nem vágja el az egész megszerzésének a lehetőségét sem.
