Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁTAY ZOLTÁN, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
642 A bizottságban elhangzottak olyan érvek vagy észrevételek, hogy ez azzal fenyeget, ha nincsen kezesség, akkor – ugye – nincsen hitel, olyan tulajdonos pedig – mondjuk – nehezen akad, aki hajlandó kezességet vállalni az MRP mellett, mert alapvetően az érdekei ezzel ellentétesek lehetnek. Azt hiszem, ezen erősen el kell gondolkodni, mert ez az MRP kiterjedtségét alapvetően befolyásolhatja. Az előterjesztő még hozzátette azt, ami a törvényben nincsen, de azt gondolom, a bizottsági vitá t – mondjuk – jelentősen befolyásolta: nevezetesen, hogy az előterjesztő is látja ezt a kezességproblémát, amely ebben a törvényben benne van, de hozzátette, hogy a Kormánynak szándékában áll e mellett a konstrukció mellett bizonyos garanciaalapok létrehoz ásával – mondjuk – enyhíteni ezen a feszültségen, ez azonban nem érinti alapvetően az MRPtörvényjavaslat elfogadását, de ezt fontos tudni ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, milyen széles körű lehet az elterjedés. Összefoglalva a bizottság véleményét: a bizott ság egyöntetűen alkalmasnak találta az MRPt általános vitára, és a bizottsági ülésen részt vevő érdekképviseleti szervezetek, tehát mind a munkaadók, mind a munkavállalók is alkalmasnak tartották az érdemi vitára azzal a megszorítással, hogy azokat a konk rét felvetéseket, amelyekről én is igyekeztem csak jelzésszinten beszámolni, a későbbi módosító indítványok kapcsán mindenképpen valamilyen módon meg kell oldani, vagy valami optimális megoldást kell találni a parlamenti vita során. Köszönöm a figyelmet. ( Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Kis Gyula képviselő úr, a szociális bizottság előadója, illetve helyette Kátay képviselő úr? Igen, Kátay Zoltán képviselő úr. Felszólaló: Dr. Kátay Zoltán a szociális, családvédelmi és egészségü gyi bizottság előadója KÁTAY ZOLTÁN, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy bizottságunk nevében valamivel rövidebben foglaljam össze álláspontunkat, mint azt előttem mély tartalommal Kósa képviselő úr tette. Bizottságunk 1992. február 3án, tehát pont egy hónappal ezelőtt tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és ha már a dátumoknál tartunk, akkor talán nem árt felidézni a tényt, hogy az előttünk fekvő 3630as szá mú, a munkavállalói résztulajdonosi programról, egyszerűbben szólva: az MRPről szóló törvénytervezetet a Kormány november 26án, ahogy ez a miniszteri expozéban elhangzott, másféléves előkészítői munka után terjesztette elénk; hogy mi december 2án már me gszavaztuk ennek a kérdésnek a sürgősségét, és csak most, ennyi hónap elteltével áll módunkban foglalkozni azzal a kérdéssel, amelyet – és itt most a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság teljes konszenzusáról beszélhetek – mi rendkívül fontos nak és kompetenciánkba tartozónak találunk. Egyetértünk azzal, ami elhangzott már itt előttünk, hogy a piacgazdasági átmenetnek mind gazdasági, mind politikai szempontból kulcskérdése a privatizációs folyamat minél gyorsabb és konfliktusmentesebb megoldása . Egyetértünk azzal és örömmel hallottuk a bizottsági ülésen is, amit már említettem, hogy a kérdésben, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, illetve ezek képviselői aktívan részt vettek a kidolgozásban. Tudatában vagyunk annak és tudatában van a tiszt elt Ház is, hogy ez egy folyamat része, ez egy, a meglévő munkavállalói tulajdonszerzési lehetőségek megtartása mellett, egy olyan új forma bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók az együttesen szervezett akció keretében juthassanak tulajdonrészh ez annál a társulásnál, amelynek munkavállalói. Megítélésünk szerint, figyelemmel a Parlament állandó bizottságainak jellegére, a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság kompetenciájába tartozik minden olyan kérdés, amely egyfelől a munkavállaló kkal, a munkáltatókkal, tehát a munkajoggal kapcsolatos, másfelől értelemszerűen, amely a szociális biztonsággal, a szociális piacgazdaság kiépítésével, azaz a szociális kérdésekkel és rengeteg család életével kapcsolatos.
