Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka:
612 Ugyanakkor a nyugdíjas korosztály nem lebecsülhető része a létminimum alatt vagy a körül él, és számukra a készpénzben havonta rendszeresen folyósított járadék messze előnyben részesül olyan befektetési alternatívákkal szemben, amelyek készpénzben nem jelentkező tőkenyereségben eredményeznek hozamot, vagy a hozam ugyan készpénzben jelent kezik, de csak hosszabb időszakonként. Elfogadva a kárpótlási jegyek létét és az életjáradék jellegű felhasználás indokoltságát, a következő követelményeket kellene támasztanunk az életjáradékkal szemben. A kárpótlási jegy az állammal szembeni követelés, a mely vagyon vagy vagyoni jog megszerzésére irányul, és realizálódása esetén a kedvezményezett, valamint örököseinek vagyoni helyzetét tartósan és időbeli korlátozás nélkül javítja. Az életjáradékra váltott kárpótlási jegy ellenében folyósított életjáradék csak a kedvezményezett haláláig élvezhető. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani ezért arra, hogy az életjáradékosok viszonylagos pozíciója az egyéb kárpótoltakkal szemben korrektül kerüljön kialakításra. A kárpótlási jegy rövidesen az egyik legnagyobb v olumenű tőkepiaci instrumentummá válik. Emiatt fontos, hogy megjelenése, felhasználási lehetőségei illeszkedjenek a tőkepiaci feltételrendszerbe, ne keltsenek zavart, és ne kerüljenek összeütközésbe más instrumentumokkal. A járadékosok viszonylagos pozíció ját az egyéb kárpótoltakkal szemben a járadékszámítás módszere és ebből következően a járadék összege határozza meg. A törvényjavaslat mellékletében foglalt járadékszámítási formula nem más, mint az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság jutalékával csökkentett kárpótlási összeg leosztása hónapokra, a 65 év feletti korcsoportok statisztikailag valószínűsíthető hátralévő éveinek alapján. A leírásból adódóan a formula nem számol semmiféle beépített hozammal. Nyilvánvalóan ezt hivatott helyettesíteni a t örvényjavaslat azon ígérete, miszerint a járadék összegét '93 március 1jétől kell az előző évi átlagos nyugdíjemelés 30%ával megegyező mértékben növelni. A számítás arra mutat rá, hogy a Kormány, amely szóban többször hangsúlyozta szándékát arra, hogy a kárpótlási jegyek piaci értékét a névérték közelében tartja, a kárpótlási jegy egyik várhatóan jelentős felhasználási területén ab start intézményesen közel 60%os diszkontot épít be a névérték és a piaci érték közé. A törvény mellékletében foglalt számítá sokat is erős fenntartással kezelnénk. A férfiak várható hátralévő éveinek száma a világon szinte mindenütt 9798 éves korra már egy alá csökken. Magyarországon ugyanakkor a törvényjavaslat számításai szerint csak egy 100 éves férfi kapja vissza a kárpótlá si összeg teljes névértékét egy éven belül. A kárpótlási jegy különböző felhasználási lehetőségei nem adhatnak szélsőségesen eltérő jellegű értéket. Tekintve a jelentős volument, a különböző felhasználás esetén adódó szélsőségesen ingadozó jelenlegi értéke t, tőkepiaci zavarokhoz, a befektetési döntések torzulásaihoz és fokozott spekulációkhoz vezethetnek. A kárpótlási jegy vásárlásra történő felhasználása esetében, amennyiben a követelés az állammal szemben kerül elszámolásra, a névérték érvényesíthetősége biztosított. Még pontosabban: a névérték gyakorlati érvényesíthetősége az állami vagyontársak kínálatának a függvénye. Elégtelen nagyságú és összetételű privatizációs kínálat feltehetően általában a kárpótlási jegyek jelentős értékvesztését idézi elő. A di szkont rövidebb távon – ebben a körben – 25 – 40%os sávban helyezkedhet el. Az életjáradékra történő átváltáskor azonban jelentősebb, mintegy 60% körüli diszkont vélelmezhető. A kárpótlási jegy helyzete és árfekvése tehát ma az átláthatóság, a transzparenci a teljes hiányát mutatja, ami nem kis részben az összehangolatlan kormányzati elképzelések és akciók következménye. Végül viszonyítható a kárpótlási járadék a tőkepiacon rendelkezésre álló egyéb járadékkonstrukciókhoz. Ma a profitorientált biztosítási szek tor 100 ezer forint egyszeri befektetéssel legkésőbb 64 éves korban havi 1000 forintos életjáradékot ajánl, amely az infláció függvényében kiigazításra kerül. A kárpótlási járadékkonstrukció tehát nemcsak a kárpótlási jegy egyéb felhasználásaival, de a has onló tőkepiaci instrumentumokkal sincs összehangolva, ami a kialakuló helyzet áttekinthetetlenségét még tovább fokozza.
