Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 fős csoport vezérszónoka képviselői helyéről:
610 Ezt a helyzet et kellene nálunk is – hogyha már rendszerváltozásról beszélünk – előállítani. Tehát én azt mondom, ha van, ha lesz olyan kínálat, ha lesz privatizációs kínálat, amire a kárpótlási jegyet át lehet váltani, akkor a kárpótlási jegy valóságos érték, és akkor életjáradékra is váltható, külön erről szóló törvény nélkül. Mert akkor nyilvánvalóan alakulnak olyan vállalkozások, amelyek – persze megfelelően szabályozott feltételek között, és ez nagyon fontos, hogy ezeket a vállalkozásokat megfelelőképpen szabályozni kell, a keretfeltételeket az államnak kell megteremtenie – egymással versenyezve kínálnak kárpótlási jegyért életjáradékot. Akkor nincs olyan korhatárvita, amelyre az előbb utaltam, amelyről itt még rengeteg szó lesz, és amelyet jól eldönteni már most tud juk, hogy nem lehet. És akkor nem kell a kárpótlásra jogosultak – külön a nők, külön a férfiak – várható további élettartamát sem törvénybe foglalni. Tehát azt, hogy statisztikai számítások szerint ki éri meg az ikszedik születésnapját. Ilyen statisztikai számítások egyébként végezhetők, az üzleti életben ezek felhasználhatók, de ezek törvénybe iktatása szerintem ízléstelenség és egyszerűen felesleges ezzel az egész törvénnyel együtt. A tisztelt Kormánynak egy csapnivaló törvényjavaslat benyújtása helyett a rról kellene gondoskodnia, hogy a kárpótlási jegy valóságos érték legyen. Ennek érdekében pedig megfelelő privatizációs kínálatot kell biztosítani, megfelelő vagyoni értékeket kell kínálni a kárpótlási jegyekért. A benyújtott törvényjavaslat azt a gyanút é breszti, hogy ezt a Kormány nem akarja, és így a törvényben nem kedvezményezett kárpótoltak, tehát a 65 év alattiak kitapétázhatják a lakásukat a kárpólási jegyeikkel. Kérem, én nagyon örülnék, ha megcáfolnák ezt az állításomat, de ezt megcáfolni tettekkel kell. Biztosítsanak a kárpótlási jegyek mögé megfelelő privatizációs kínálatot, azaz lehessen a kárpótlási jegyeket megfelelő vagyoni értékekre váltani, akkor magántársaságok egymással versenyezve fognak életjáradékot kínálni azoknak, akik erre akarják át váltani a kárpótlási jegyüket. A szerencsétlen törvényjavaslatot pedig el lehet felejteni, az Országgyűlés tárgyalási idejét hasznosabb célokra lehet fordítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szabó La jos képviselő úr, a Független Kisgazdapárti képviselők 35 fős csoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportja nevében SZABÓ LAJOS, DR. a Független Kisgazdapárti képviselők 35 fős csoport vezé rszónoka képviselői helyéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat benyújtását nagyon vártuk, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is mondta, korábban erről rendelkezett az Országgyűlés, és elvileg egyet is értünk ezzel. Azonban az egész törvényjavaslat logikája és a megvalósítása számunkra érthetetlen. Érthetetlen azért, mert a kárpótlási jegyet mi úgy fogjuk föl, hogy azt egy működő, valamikor működő vagyonért kapta vagy kapja a kárpótlásra jogosult, és nyilván akkor ez a kárpótlási jeg y valamiféle működő vagyont takar. Úgy gondolom, ebből logikusan következik, hogy ha valakik nem tudják ezt a vagyont működtetni, amit a kárpótlási jegy takar – öregkoruk, tehetetlenségük miatt – , akkor van egy intézmény, Magyarországon például a társadalo mbiztosítás, amelynek átadják ezt a kárpótlási jegyet, és az működteti majd ezt a vagyont. És mint ahogy az életjáradék úgy korrekt, hogy az életjáradékba belefér a mindenkori kamat és esetleg még annak is a rizikója, hogy ha valaki nagyon hosszú életű, ak kor még a vagyonnak egy részét is föléli. Tehát nyilván a mindenkori kamatnál nagyobbnak kellene lennie az életjáradéknak inkább, mint kisebbnek. Egy nagyon egyszerű példával: ha valakinek van százezer forint értékű kárpótlási jegye – és miután én a Kisgaz dapártot képviselem, most földben beszéljünk – , ez jelent 100 aranykoronát, és aranykoronánként 20 kiló búza földjáradékot kap, az ma a búza világpiaci árán közel 20 ezer forint évente.
