Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
600 Így – javaslatunk szerint – 10%os nyugdíjemelést kaptak volna azok, akik 10 – 19 év közötti szolgálati időt mondhatnak magukénak, 16%os nyugdíjemelést azok, akik 40 vagy annál több szolgálati i dőt szereztek. Javasoltuk azt is, hogy a nyugdíjemelés maximális összege a 2000 forintig differenciált legyen. 1600, illetve 2200 forint között változzék aszerint, hogy az illető milyen hosszú ideig dolgozott. Javaslatunk szerint a rokkantaknak kiemelt nyu gdíjemelés, a 16%os maximum járna, a maximális nyugdíjemelés összegével összhangban. Elmondanám azt is, hogy tavaly ezt a differenciált szolgálati idő szerinti felhasználást maga a társadalombiztosítás javasolta. A tavalyi nyugdíjemelés során a nyugdíjeme lésre tett Bváltozatként került ez a Parlament előtt bemutatásra, és ezt a Parlament által jóváhagyott felosztási javaslat is tartalmazta. Tehát tavaly nemcsak az előterjesztő fogalmazott meg egy ilyen indítványt, hanem a parlamenti bizottság is elfogadta azt, és támogatta, valamint megszavazta a Parlament. Azt is hozzátenném még, hogy a felosztásnak ezzel a módjával a felosztás, a nyugdíjemelés után maguk a nyugdíjasok is egyetértettek. Ezért tehát úgy gondolom, hogy nem egy vadonatúj indítvány megismétlé séről van szó, hanem egy olyan javaslatról, ami tavaly elismerésre talált, amit elfogadtak az emberek. A bizottságban megfogalmazott ellenérvekkel kapcsolatban engedjenek meg néhány megjegyzést. Tulajdonképpen a mi indítványunk nem adna kevesebbet azoknak, akik alacsony nyugdíjasok, és rövid szolgálati időt szereztek. Ugyanis tisztelt képviselőtársaimnak figyelmébe ajánlom azt, hogy nem tettünk javaslatot a minimumösszegek változtatására. A mi indítványunk azoknak adna többet – akár alacsony nyugdíjasok, ak ár magasabb a nyugdíjuk – , akik tovább dolgoztak. Nem adna viszont kevesebbet azoknak, akiknek rövid a szolgálati idejük, és alacsony a nyugdíjuk, pontosabban 8000 forintnál kevesebb. Hiszen a 800 forintos havi minimális emelés azt jelenti a mi javaslatunk szerint, hogy mindenki, akinek 10 és 19 év közötti szolgálati ideje van, és 8000 forintnál alacsonyabb a nyugdíja, többet kapna, mint 10%. Ezért tehát az alacsony nyugdíjas, rövid szolgálati idős nyugdíjasok számára sem lenne kedvezőtlen javaslatunk elfog adása, szemben a költségvetési bizottság tisztelt előadója által megfogalmazott bizottsági véleménnyel. Tulajdonképpen azt sem tartjuk indokoltnak és elfogadhatónak, hogy már a nyugdíj megállapításánál meghatározó a szolgálati idő, és ezért indokolatlan és túlzó volna a nyugdíjemeléseknél is a szolgálati időt figyelembe venni. Tisztelt képviselőtársaimnak nem kell tudniuk, hogy Magyarországon a nyugdíj kiszámításához alapul szolgáló nyugdíjskála degresszív, ami azt jelenti, hogy amikor a nyugdíjas fizetéséb ől, nettó keresetéből kiszámítják a nyugdíjat, akkor azok számára, akik rövid szolgálati időt teljesítettek, magasabb százalékokat vesznek figyelembe, hiszen több százalékkal jutalmazza ez a nyugdíjskála a rövid szolgálati időt, a 20 év alattit, és keveseb b százalékot lehet szerezni a 30 és 40 év között ledolgozott 10 évvel. Az alsó szakaszban 3 – 4% jár egy szolgálati évhez, míg a felső öt esztendőben csupán fél százalékot lehet szerezni, félszázalékos többletet nyugdíjalap számításánál. Ez a degresszív skál a tehát önmagában azt jelenti, hogy preferálja a rövidebb szolgálati idővel rendelkezőket, ezért nem indokolatlan a nyugdíjemelésnél a hoszszabb szolgálati idővel rendelkezők preferálása. Azt is elmondanám még tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ma Magyaror szágon a nyugdíj megállapításának pillanatában sem a megszerzett szolgálati idő határozza meg főként a nyugdíjakat, hanem a nyugdíj összege, valamint – mint arról már hallottunk – az, hogy az illető éppen beleesike az adott évi nyugdíjemelés hatáskörébe v agy sem. Hiszen ha kimarad valaki most a márciusi 1000 forintos átlagos emelésből, akkor olyan hátrányt szenved, amilyen hátrányt akkor sem szenvedne el, ha 10 évvel kevesebbet dolgozott volna. Ezért tehát – összefoglalóan – azt szeretném tisztelt képvisel őtársaimnak ajánlani, hogy – a bizottságok álláspontjával ellentétben – mérlegeljék a mi javaslatunkat. Javaslataink nem politikai
