Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 25. kedd, a tavaszi ülésszak 9. napja - Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÉLAFI ANTAL (FKgP)
565 kékszalagos fogadtatásban részesült, míg most ez az 50 filléres termékdíj kiváltotta legalábbis az ellenzék egy részének és a sajtó egy részének ellenérzését, sőt, a költségv etési bizottság ellenvéleményét is. Annak idején olyan vélemények is elhangzottak bizottságunkban, hogy ez a komolytalan Kormány két héten belül másodszor emeli a benzin árát. Természetesen tudjuk, hogy nem erről van szó. Az előterjesztés március 1jétől, a bizottságban felmerült javaslatok pedig áprilisi, májusi, esetleg még későbbi időponttól jelenítenék meg a termékdíjat, ami nagyságrendileg szinte a statisztikai hiba határán belül van, és egyáltalán nem jelent feltétlenül áremelést. Hadd utaljak a diffe renciált fogyasztási adóemelést követő MOL visszakompenzációra, amikor az ólommentes benzin hátrányára jelent meg az adóemelés. Ez a termékdíj inkább egyfelől gesztus értékű, tehát egy új intézmény megjelenését jelenti, másfelől viszont a környezetvédelmi alap szempontjából jelentős bevételi forrás. Megjegyzem ugyanakkor, hogy az éves bevétel, ami várható – mondjuk a jövő évben – , alig éri el a motorizáció által okozott károk 1%át. A magasabb környezetvédelmi kultúrájú országokban már gyakorlat a termékdíj alkalmazása az emissziót jelentő, a környezetet terhelő tevékenységek, technológiák, termékek esetében, elsősorban ösztönző, motiváló célzattal, másrészt pedig bevételteremtő szándékkal, természetesen. Itt példaképpen Norvégia gyakorlatára utalok, ahol a benzinen 60 norvég fillér járulék van, ami ott persze elsősorban széndioxid járulék, mivel ott az ólom már nem jellemző összetevő. De termékdíj van például a kenőolajoknál, utalva itt Szűcs István akkori említésére, vagy az elemeknél a plasztik- és üvegpal ackoknál, a műtrágyáknál, különös tekintettel a foszfortartalmúakra. Nos, ezt az intézményt rendszerszerűen a törvény fogja majd bevezetni, mármint a most előkészítés alatt álló környezetvédelmi törvény, aminek tervezetében szerepel is a termékdíj. De addi g is, mint a Papp Sándor által is említett legkritikusabb területen, a közúti közelekedésben indokolt, ha már nem késő, a bevezetés. Én is utalok a városi, különösen a belvárosi gyerekeink egészségi állapotára, a már aggasztó méreteket öltő dislexiára, a l égúti allergiás megbetegedésekre, amelyek egyértelműen a légszennyezésre vezethetők vissza. A károsanyagkibocsátásnál a sokat emlegetett ólom mellett azonban a szénhidrogén égéstermékek, üvegházi gázok, különösen nitrogénoxidok, széndioxid, szénmonoxid a meghatározóak. Az üvegházi gázok kibocsátásának visszaszorításában, az energiahatékonyság fokozásában azonban jelentős feladatok várnak ránk az elkövetkező években a közlekedés területén is a különböző nemzetközi egyezményekkel, más európai és regionális p rogramokkal, politikákkal kapcsolatban. Ez is arra utal, hogy nem gondolkodhatunk a hagyományos módon, nem járhatjuk be azt az utat, amit a nyugateurópai fogyasztói társadalmak bejártak a gépjárműközlekedés területén, hanem már most keresnünk kell a megol dásokat, az alternatív megoldásokat az egyéni közlekedés relatív visszaszorítására. E folyamatnak, és természetesen a gépjárműközlekedés által okozott károk csökkentésének, kompenzálásának része ez a kis lépés, amit most az Országgyűlés megtehet a termékdí j bevezetésével. Kö- szönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Bélafi Antal képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Bélafi Antal (FKgP) BÉLAFI ANTAL (FKgP) Köszönöm, Elnök Ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a miniszter úr expozéjában is elhangzott, a gépjárművek által okozott környezetszennyezés korunk súlyos problémái közül az egyik legsúlyosabb. Ma már számtalan műszaki megoldás és eszköz létezik, amellyel a gépjárművek környezetszennyezése jelentősen
