Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 25. kedd, a tavaszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - CSÉPE BÉLA (KDNP)
557 határozatot: az Országgyűlés 113 "igen" szavazattal 62 ellenében 18 tartózkodással a miniszteri választ elfogadta. Csépe Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője interpellációt nyújtott be az ipari és kereskedelmi miniszterhez "A magyar minőségpolitika" címmel. Csépe Béla képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Csépe Béla (KDNP) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – "A magyar minőségpolitika " tárgyában CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Rendszerváltásunk gazdasági vetületének az a célja, hogy nyitott, szabadpiaci gazdaságot teremtsünk, amelyben a versenyképes, dinamikuan fejlődő és nyereségesen működő vá llalatok fogják a magyar gazdaságot bekapcsolni az európai és a világgazdaság vérkeringésébe. A tulajdonosi rerform megindulása, gazdasági kapcsolataink új irányba történő orientációja, az Európai Közösség és hazánk társulási szerződésének aláírása mindmi nd kedvező jelek e cél irányába. A kihívást el kell fogadni, de önmagában a politikai deklaráció kevés a feladatok megvalósításához. Az EK hiába nyitja meg piacait a magyar termékek előtt, ha azok ott esetleg eladhatatlanok lesznek. Magyarország nemzeti me gújulásának egyik sarkkövét a minőségszemlélet széleskörű társadalmi elterjesztésében és megvalósításában látjuk. Ezt a munkát a lehető legmagasabb fokon, azaz kormányzati szinten kell elkezdeni. A Kormánynak deklarálnia kell azt a szándékát, hogy elkötele zett a minőség iránt. Jóllehet a Kormány 1990. december 12én 3495/1990. számú határozatában elrendelte a magyar minőségpolitika kidolgozását, ezen a területen az elmúlt évben még kevés történt. Ez a tempó pedig nem lesz elég az új európai vonat eléréséhez . Célszerűnek tartunk egy olyan nemzeti minőségfejlesztési program beindítását, amelynek három egymásra épülő főeleme lenne. Először is: széles körben elő kell segíteni a vállalatok és intézmények ISO szabványsorozat szerinti minőségi rendszerek bevezetésé t és a válallati rendszerek hazai és külföldi minőségtanúsítását. Másodszor: véleményem szerint szükség van egy nem profitorientált magyar minőségügyi központ létrehozására az ISO szabványok szerinti minőségbiztosítás és minőségtanúsítás ösztönzésre, minős égjavító programok folytatására, a szaporodó minőségüggyel foglalkozó tanácsadó vállalatok tevékenységének koordinálására. Harmadszor: a Kormány hozzon létre egy, a miniszterelnök vagy köztársasági elnök által védnökölt magyar minőségi kitüntetést, amelyet pályázat útján lehetne működtetni, és ezzel demonstrálni lehetne, hogy a Kormány és hazánk elkötelezett a minőség iránt. Ez utóbbit kuratórium felügyelné és a díjak odaítélésében a szakmai zsüriben helyet kapna valamennyi parlamenti párt egyegy képviselő je is. Megjegyezzük, hogy a japán, majd ezt követő távolkeleti országok titka, szorgalmas munkájuk mellett, a minőségben keresendő. Japánban 1951től létezik állami minőségi díj, míg az Egyesült Államokban ilyen díjat csak az 1980as évek végén hoztak létr e. Az Európai Közösség jelenleg dolgozza ki saját Quality Trophy rendszerét. Tudomásunk van arról, hogy az Európai Közösség országaiban valóságos minőségi láz van. A kiváló minőségéről híres Svájcban jelenleg már 2000 vállalatnak van meg a minőségtanúsítás i bizonylata, és közel újabb 1000 vállalat minősítése folyamatban van, ugyanakkor nálunk mindössze fél kézen meg lehet számolni az ilyen bizonylattal rendelkező vállalatok számát. Várom e tárgyban miniszter úr szíves válaszát. (Taps.)
