Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 25. kedd, a tavaszi ülésszak 9. napja - Döntés interpellációra adott miniszteri írásos válaszról - ELNÖK (Vörös Vince): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
543 Goldberge répületeket megszerezzük e célra, amire ez év júliusában kerülhet sor, mármint ennek az előszerződésnek a megkötésére, az meglepő; ha júliusban kerülhet sor egy olyan múzeum leendő épületének a megvásárlására, amelyet júniusban kiköltöztetnek jelenlegi he lyéről, akkor itt valami nem stimmel! Egy hónap eltérés van, arról nem beszélve, hogy a nekem írt levél leírja: remélik, hogy a vételár jóváhagyásánál az ÁVÜ is figyelembe veszi, hogy az INNOVATEX alapítvány lemondott, a műemléképület helyreállítására is v állalkozik. Tehát második lépésként … (Nem volt érthető.) csupán egy kérés, miniszter úr, mármint Szabó miniszter úr: kérjük abban szíves közreműködését – már mint az enyémet kéri az alapítvány – és segítségét, hogy a Goldbergerépületek reális áron történ ő eladásához az ÁVÜ mielőbb hozzájáruljon. Hát ezt most tolmácsolom: tessék hozzájárulni, mert másképp a dolog nem működik! Addig is raktárba viszik a Textilipari Múzeum dolgait. De miután megjelent Gaál Zsuzsa kiváló cikke, amely úgy szól 18án, februárba n, hogy "Mecenatúra helyett tortúra", és ebben le van írva mindaz, hogyan történt az, hogy ezt az épületet 140 millió forintért eladta az INTERAGnak az az alapítvány, amely a múzeum fenntartását volt hivatott szolgálni, majd az INTERAG a 140 millióért vet t épületet 264 millióért egy rövid hét alatt eladta a Betonútépítő Vállalatnak, amely eladta az Andrássy úti épületét és beköltözik ebbe. Az az érzésem, hogy itt valami őrület van állami vagyonügynökségi témakörben, és ebből kifolyólag ha az a cég, amelyne k a dolog nonprofit… tehát nincs garantálva… bocsánat, felolvasom: "A dolog mégis odavezetett, hogy elsőként éppen a nonprofit jellegű múzeum épülete vándorolt át a profitorientált vállalkozások birodalmába, méghozzá anélkül, hogy bárki jogsértést követett volna el. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tiltaná az alapítványba helyezett vagyon eladását, vagy legalább garantálná az eladást s így a bevétel nonprofit célú felhasználását." Tehát az a gondom ezzel, hogy ha nem fogadom el a választ – és hajlok rá – , akkor először azért nem, mert nem látom benne – mert én a Kormányhoz írtam a kérdésemet, például azt az ÁVÜt felügyelő miniszter válaszát – , hogy akkor ez most hogy van. De hajlandó vagyok elfogadni, amennyiben most – és erre az elnök úr módot ad – , h a Szabó Tamás miniszter úr azt mondja, hogy részéről a dolog elintéződik, és nekem úgy is adós egy válasszal, abban meg fogja válaszolni, hogy ezt a kérdést elintézi. Akkor rendben van, mert hiszen ez a kérdés ebből a válaszból hiányzik. A másik kérdés: az t mondja a miniszteri válasz – kérem szépen, és ez nagyon fontos kérdés – : "A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a szükséges összeget azonnal biztosítja ezeknek a múzeumoknak a megmentésére." Borzasztó jó hír, nagyon köszönöm Andrásfalvy miniszter úrna k. Majd azt írja: "Indítványozom és ehhez kérem majd a Parlament jóindulatú támogatását, hogy 1993tól a Pénzügyminisztérium előterjesztése nyomán az állami költségvetésben biztosítsuk az ipari múzeumok, stb.… pénzt." Kérdezem, hát a Parlament elé jóindula tú támogatással csak akkor lehet terjeszteni valamit – ismerjük a parlamenti döntéshozás módját – , ha a pénzügyminiszter azt fogja mondani, hogy ő azt támogatja. Tehát kérdezem most – ez ismét elnök úrhoz is szól egyben – , a Pénzügyminisztérium jelenlévő á llamtitkára támogatja ezt. Úgy fogja előterjeszteni a '93as költségvetésben? Mert akkor el tudom fogadni a választ természetesen, ha ő ezt támogatja. Ez itt a probléma, és ha megkapom ezt a választ, készséggel elfogadom – de ha nem kapom meg, sajnos, nem tudom támogatni, és ugyanakkor van még egy gond, hogy kezembe akadt, kérem szépen, a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyben a Népjóléti Minisztérium január 6i döntéséről szóló rendelet arról szól, hogy az intézet élén főigazgató áll. Az intézetet úgy hívják, hogy Semmelweis Múzeum, Könyvtár és Levéltár, a továbbiakban "Intézet". A Magyar Közlöny idei 2. számában a népjóléti miniszter és a művelődési és közoktatási miniszter együttes rendelete közli, hogy a Semmelweis Múzeum Könyvtár és Levéltár önálló költség vetési szervként működik, fenntartási és működési előirányzatait a Népjóléti Minisztérium fejezeti költségvetési előirányzata tartalmazza. Itt van tehát a megoldás. Tehát amennyiben az összes többi magyar múzeum úgy fog járni, mint ahogy ezt a múzeumot a l egjobban gondoskodó múzeumigazgató további életéről biztosította és jól biztosította, akkor a válasz természetesen elfogadható.
