Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
33 részletes vitában kérjeke szót. Hogy az álta lános vita mellett döntöttem, annak két oka van. Az egyik, hogy meggyőződésem, a Házszabályban rögzített funkciójának egyre kevésbé tud megfelelni a részletes vita. A részletes vitára akkor kerül sor, amikor a bizottságok a módosító indítványok sorsáról ál lást foglaltak, és a Kormány képviselője is nyilatkozott. Ezért gyakorlatilag nincs értelme és nincs esélye a módosító indítványok melletti érvelésnek a részletes vita folyamán. A másik ok, ami miatt úgy érzem, hogy konkrét kérdések kapcsán is most, az ált alános vitában érdemes szólni, az az, hogy a törvénymódosító javaslathoz benyújtott módosító indítványok igen nagy száma nem csupán nagyszámú problémát jelez, hanem a törvényhozás általános feszültségeire, a törvényalkotási folyamat belső zavaraira is felh ívja a figyelmet. E tárgykörben röviden két dologról szeretnék szólni. Az első. A jelenleg hatályos társadalombiztosítási joganyag egy törvénynek, a sokszor módosított végrehajtási jogszabályoknak a bonyolult rendszere. A benyújtott törvénymódosítás érinti az 1975. évi IIes törvényt, de érinti a végrehajtási rendeletet is, hiszen az ebben foglaltak egy részét a törvénybe emeli át. Ugyanakkor az előterjesztők nem mellékelték annak avagy azoknak a kormányrendeleteknek a tervezetét, amelyeknek szükségszerűen meg kell születniük, hiszen a törvény módosítása együtt kell, hogy járjon a végrehajtási jogszabályok módosításával is. Így tehát megint olyan helyzetbe kerültünk, hogy bizonytalan a jogalkalmazó, és tele van kérdéssel, kérdőjelekkel az érintett magyar áll ampolgár is. Engedjék meg, hogy csak a példálózás igényével két érintett csoportnak az enyhén szólva problematikus ügyét emeljem ki. Ez a sorkatonai szolgálatot teljesítők, illetve a nappali egyetemen, főiskolán tanuló hallgatók problémája. Remélhetőleg a módosító indítványok elfogadásával a törvény világosan ki fogja mondani, hogy a biztosítási ellátás járulékfizetés alapján járó jogosultság. Erre a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége is nyújtott be módosító indítványt. Mit tudunk az általam idézett két csoport jövendőbeni sorsáról? Először is azt tudjuk, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítők után a munkáltatóknak ezentúl nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük. Úgy tudom, a munkáltatók az erre vonatkozó tájékoztatást már meg is kapták, jóllehet a Parlament a törvényt még tárgyalja, és e vonatkozásban nem döntött. A törvényből kiderül, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítők és az egyetemi, főiskolai hallgatók egészségügyi szolgáltatásra, anyasági, illetve temetési segélyre jogo sultak, és az ezen ellátásért köteles járulék a költségvetést terheli. Az viszont nem derül ki a törvényból – és végrehajtási jogszabályt nem ismerünk – , hogy a költségvetés milyen nagyságrendű járulékfizetésre vállal kötelezettséget. Hogy a kérdés nem hiá bavaló és nem is egyszerű, az abból derül ki, hogy a megállapodás alapján történő járulékfizetésnél a törvénytervezet különböző járuléksávokat sorol, és a szolgálati idő beszámításra is jogosulttá tevő járulékfizetés nagyságrendje lényegesen magasabb, mint az egészségügyi szolgáltatásra, anyasági és temetési segélyre jogosító ellátás. Önöknek bizonyára úgy tűnik, hogy későn este részletkérdéssel tartom fel a Parlament figyelmét. Azonban megkérdezem önöktől, akiknek a túlnyomó többsége nappali egyetemet és f őiskolát végzett: vajon örülneke majd annak, ha e törvény módosítása következtében néhány hét múlva megtudják, hogy a nyugdíjkiszámítás alapjául számításul vehető szolgálati idejük 4, illetve 5 évvel megrövidül? Vajon örülni fognake önök közül azok, akik közel vannak a nyugdíjukhoz, ha megtudják, hogy előre számított nyugdíjuk jónéhány százalékkal alacsonyabb lesz, mert a törvénymódosítás következtében a nappali egyetemen és főiskolán eltöltött idejük többé szolgálati időnek nem számít? Félreértés ne essé k, én nem állítom, hogy ez benne van a törvényben. De nincsen benne az ellenkezője sem. Nincsen a törvényben semmi garancia arra, hogy a költségvetés vállalni tudja a szolgálati idő beszámításául ráháruló járulékfizetési kötelezettséget, és ezért az egyete mi, főiskolai nappali végzettség a továbbiakban is nyugdíjszámítás alapjául szolgálhat.
