Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - A Kormány munkájáról szóló beszámoló országgyűlési vitájáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
2784 Nos, meglepő volt, hogy az alkotmányügyi bizottságban Fodor István javaslatának megtárgyalásakor a Kormány részéről megjelent Horváth Balázs miniszter úr nem egyértelmű örömmel fogadta ezt a javasla tot, hanem próbált arra hivatkozni, hogy a Kormány a beszámolási kötelezettségének időnként azért eleget tesz, hiszen az interpellációkra, kérdésekre szokott válaszolni. Horváth Balázs miniszter úr arról is beszélt, hogy az lenne a megfelelő formája ennek a beszámolónak, ha az összekapcsolódna a költségvetési beszámoló vitájával, és a kettőt összekapcsolva le lehetne egyszerűsíteni ezt a kérdést. Nos, mind a két megközelítés alapvetően téves – az egyik alkotmányossági szempontból is; a másik azért, mert leé rtékeli ezt a rendkívül fontos kapcsolatot, amely az Országgyűlés és a Kormány közti kapcsolat, amely tulajdonképpen az ország működőképességének az egyik legfontosabb eleme. Mi volt az alkotmányossági probléma? Az interpellációról az Alkotmánynak külön re ndelkezései szólnak, méghozzá az Alkotmány 27. §a. A beszámolási kötelezettséget viszont az Alkotmány 39. §a szabályozza; egészen más jogintézmény, a kettőt nem lehet összekeverni. Nem lehet öszekeverni azért sem, mert a beszámolás átfogó; az interpellác ió és a kérdés pedig mindig egy adott területre vonatkozik, egy adott szeletét mutatja annak a kapcsolatrendszernek, amelynek a Kormány és a Parlament között kell fennállnia, és amely időnként nem a legtökéletesebben működik. (18.10) Nos, az Alkotmány 39. § (1) bekezdése értelmében működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. Mind a három szó nagyon fontos. Kezdjük a rendszerességgel. Nos, a rendszeresség a legegyszerűbb fogalmak szerint eg y bizonyos időszakonként visszatérő periodicitást jelent, amit – akárhogy is számolok – a parlamenti ciklus második felében teljesítettnek már aligha lehet tekinteni. Tehát a fele azt jelenti, hogy a legkisebb osztószám a kettő, az egyketted már eltelt, ak kor itt már rendszerességet aligha lehet ebben a parlamenti ciklusban megállapítani. Ezt a mulasztását a Kormány mindenképpen elkövette. A mulasztásos alkotmánysértés egyértelműen megvalósult, a rendszerességet már ebben a négyéves ciklusban nem lehet megv alósítani, a Kormány legfeljebb javíthatja a bizonyítványát, hogyha esetleg a most következő beszámolója után talán néhány alkalommal mégiscsak be fog számolni az Országgyűlésnek. Hangsúlyozom, ez csak javítja a mérleget, de a bekövetkezett alkotmánysértés en már nem változtat. A vitában fölvetődött az is – éppen Horváth Balázs miniszter úr hivatkozott arra – , hogy ezt össze lehetne kapcsolni a zárszámadással. Nos, ez nem szerencsés. Egyrészt azért nem szerencsés, mert a zárszámadás évenként következik be, a Kormány tevékenységéről pedig eddig még beszámoló nem hangzott el, tehát egy kétéves ciklust nem lehet összekeverni egy egyéves ciklussal. De a probléma ott is jelentkezik, hogy ha összekapcsolnánk egy másik nagyon fontos kérdéssel, az 1991. évi költségve tésről szóló beszámoló vitájával, akkor elvesztené a hangsúlyát mind a két önmagában nagyon fontos feladat. A kettőt éppen ezért nem szabad össszemosni, mindenképpen szükséges, hogy külön kerüljön sor erre a Fodor István javaslata szerinti vitára. Nem akar ok részletesen foglalkozni azzal, hogy az alkotmányügyi bizottságban még kormánypárti oldalról olyan ötlet is felvetődött, hogy a bizalmatlansági indítvány eljárási szabályaihoz hasonló valamit kellene csinálnunk. Nos, nem akarom mondani, hogy a bizalmatla nsági indítvány ennél sokkal komolyabb dolog, normális körülmények mellett egy beszámoló nem járhat olyan következményekkel, hogy mindjárt bizalmatlansági indítványt is kelljen fölvetni. A módosító indítványok körében külön ki szeretnék térni Gulyás József előterjesztésére, aki azokat a kisebb technikai fogyatékosságokat, amelyeket az eredeti előterjesztés tartalmazott, orvosolni óhajtott, és amelyek véleményem szerint erre az orvoslásra alkalmasak is. Gulyás József módosító indítványa azért is nagyon fonto s – bár ezzel már Fodor István eredeti előterjesztése is foglalkozott – , hogy most hagyományt kell teremtenünk. Miért? A Házszabály semmiféle olyan szabályt, rendelkezést nem tartalmaz, amely ennek a beszámolónak a formáját rögzítené. Éppen ezért
