Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MILE LAJOS (MDF)
2770 gondolom, ebbe a nyilatkozatba. Azt, hogy ez kimaradt, én csak úgy tudom értékelni, hogy nem ebben látják a meghatározóan fontos, lényegi elemét a mostani problémának. Most rátérek az ötpárti módosító csomag tartalmára; mib en is kérjük a tisztelt Ház támogatását? Természetesen az egyik nagyon fontos kérdés az, hogy a szakszervezeti vagyonnak mi legyen a sorsa. Ezzel kapcsolatban ez az előterjesztés a szakszervezetek között megállapodásra támaszkodva azt tartalmazza, hogy a s zakszervezetek közötti választáson elért támogatottság arányában történjen ennek a vagyonnak a felosztása. Itt azt hiszem, hogy az alkotmányügyi bizottság által megfogalmazott jelentésben valamiféle gépelési hiba lehet, hiszen itt úgy idézik, hogy a felosz tandó vagyon használatának "ideiglenes" megosztása. Sem a mi szövegünkben nem szerepel ilyen megfogalmazás, ilyen részlet, hogy "használatának ideiglenes megosztása", sem, ha jól tudom, a Szocialista Párt által beterjesztett módosító indítványban sem. Tehá t gondolom, itt valami elgépelés történhetett; a helyes megfogalmazás az, hogy "…között felosztandó vagyon megosztása" – gondolom, egyszerűen lehet korrigálni. A következő a határidő problémája, a választási törvény beterjesztésének és meghozatalának határ ideje. Úgy gondolom, hogy ismét legyen egy határidő arra nézve, hogy mikor legyenek a szakszervezetek között választások; viszont nincs vonatkozó választási törvény – ennek vagyunk most is szenvedő alanyai. Ezért úgy gondoltuk, hogy az Országgyűlés szeptem ber 15éig meghozza, megszavazza a vonatkozó választási törvényt. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a Kormány augusztus 15éig terjessze ezt elő. És itt szeretném bejelenteni az elnök úrnak, hogy ezzel a ponttal kapcsolatban csatlakozó módosító indítv ányt kívánunk benyújtani, amely az Országgyűlés kötelezettségét kiemelné ebből a rendelkezésből, és megmaradnának annál a pontnál, hogy a Kormányt kötelezi, augusztus 15éig terjessze a Ház elé a vonatkozó törvényjavaslatot. Ennek időbeli okai vannak egyré szt, hiszen 31én, ha jól tudom, akkor találkozunk ismét; másrészt pedig jogilag nem biztos, hogy szerencsés az Országgyűlés számára előrevetítve ilyen kötelezettségeket rögzíteni. A következő észrevételem a választási törvény tartalmára vonatkozik. Ebben a törvényben gondoljuk szabályozhatónak egyrészt a vagyon ideiglenes és végleges felosztását, másrészt a TBönkormányzati választások rendjét, harmadrészt pedig az ÉT munkavállalói oldalának összetételét. Fölvetődhet a kérdés, hogy miért ebben a törvényben akarjuk szabályozni például a TBönkormányzati választásokat. Azt gondolom, ha külön törvényre várunk ezzel, akkor ismét csak kicsúszunk az időből. A következő paragrafusok az Alkotmánybíróság határozatának, döntésének tesznek eleget. Ez nemcsak a VIKSZ i gazgatótanácsa összetételére vonatkozó döntés volt, hanem az alapítványi vagyont is érintette – ebben nem is volt vita közöttünk – , tehát ez módosítja annyiban a törvényt, hogy eleget tegyen az Alkotmánybíróság döntésének. A másik: valóban itt szűnt meg a megegyezés lehetősége, a VIKSZ igazgatótanácsának összetételénél. Nem akarok ebbe most olyan részletességgel belemenni, mint ahogy azt Kósáné Kovács Magda képviselőtársam tette. Itt elfogadta a többi párt is a közgyűlés létrehozását. Annyi volt a különbség , hogy nevesítve nem szerepeltette benne az ágazati szakmai szakszervezeteket. És mi azt mondtuk, hogy azokból kell összehívni ezt a közgyűlést, akik majd maguk közül megválasztják ezt a plusz egy tagot az igazgatótanácsba. Az én megítélésem szerint – emlí tette is képviselőtársam – precedenst teremthetünk ezzel, és valahogyan előrevetíti a választási törvény tartalmát és valamiféle diszkriminációs elemet tartalmaz, tehát nem emeli be a szakszervezetek fogalomkörébe az ágazati szakmai szakszervezeteket; én a zt gondolom, az általunk beterjesztett szövegben semmiféle olyan rész nem szerepel, ami ezt joggal vetíthetné előre. A vonatkozó szakszervezeti törvénynek lesz a feladata, ami nyilván ismét csak egyeztetéseket követel, hogy a választások pontos rendjét és a választáson indulók körét is megszabja. Tehát én nem érzek ilyen veszélyt. Úgy gondolom egyébként, hogy ez a veszélyérzet az eddigi egyezkedések tanulságából származik inkább, nem pedig a szövegből magából.
