Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 10. szerda,a tavaszi ülésszak 42. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ILKEI CSABA, DR. (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁZSI TIBOR (MDF)
2728 ELNÖK (Dornbach Alajos) : U gyancsak kétperces felszólalásra kap lehetőséget Ilkei Csaba független képviselő úr. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI CSABA, DR. (független) Mindeddig úgy értelmeztem, hogy a bizottsági munkának ugyanaz a célja, mint itt a plenáris vitának. J elesül: a közhatalmi jogosítványok és a tájékoztatási jogosítványok szétválasztása. Az utóbbiba beleértve a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát is. (11.30) Röviden: az államhatalom és a tájékoztatás szétválasztása. Ehhez képest nekem vala mi újat mondott Balázsi Tibor – ha jól értettem és szó szerint a szavait – , miszerint a bizottsági munkának eddig is és a jövőben is a legfontosabb feladata a sajtójog és a tömegkommunikációs jog szétválasztása. Ha ezt jól értettem, akkor ez számomra szakm ailag értelmezhetetlen, a tömegkommunikációtudomány és a jogtudomány oldaláról egyformán. Jelesül, a tömegkommunikáció tudománya nem tesz különbséget, három dimenzióról beszél. Egydimenziós a nyomtatott betű: a sajtó; kétdimenziós: a rádió és a filmhíradó , rádió: hang + egyidejűség, filmhíradó: hang + kép; és háromdimenziós – a legfejlettebb – : a televízió: hang + kép + egyidejűség. Következésképpen ezen belül csak az a különbség, hogy a nyomtatott sajtó kimunkáltabb minden tekintetben, mert így alakultak a történelmi hagyományok. A rádióért és a televízióért, mint a tömegek befolyásolásának nagyobb hatékonyságú eszközeiért nagyobb politikai harc folyik ma a világ minden részén, következésképp politikai harc fórumává vált a két modernebb médium ügye. Ami a jogtudományt illeti: egységes sajtójog néven fut a világ minden részén azzal a különbséggel, hogy a nyomtatott sajtó joga szintén kimunkáltabb, mert kevesebb veszélyt jelent a személyre, a személyiségi jogokra, valamint a hagyományos, büntetőtörvénykönyv á ltal tiltott jogokra. A Rádió és a Televízió joga sehol sem tökéletesen kimunkált a világon, nálunk se. Különválasztani sajtójogot és tömegkommunikációs jogot teljesen új törekvés a számomra. Nem hiszem, hogy a bizottságnak ez volt, különösképpen nem ez le sz a legfontosabb feladata. Még sok idő telik el, amíg a személyiségre, a nézőre, a hallgatóra veszélyesebb közszolgálati médiumok joga, különösen a bírói gyakorlat, kimunkált, követhető és alkalmazható lesz. Nem hiszem, hogy ennek a bizottságnak ez lenne a legfontosabb feladata. Sokkal inkább az, amiről szó van, áttételesen az Alkotmánybíróság előtt is: a demokratikus jogállam követelményeinek megfelelően szétválasztandók a hatalmi jogosítványok, valamint a tájékoztatás valamennyi jogosítványa. Köszönöm sz épen. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Ismét viszonválaszra kér és kap lehetőséget Balázsi Tibor képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Balázsi Tibor (MDF) BALÁZSI TIBOR (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr – igyekszem nagyon rövid lenn i. Ilkei Csaba képviselőtársam felvilágosítása érdekében hadd olvassak fel egy 1985ben megjelent műből, New Yorkban jelent meg ez a mű, a szerzője Helmuth Kohl, ennek a 185. oldalán a következő mondat található: "A sajtójog és az elektronikus tömegtájéko ztatási eszközök jogának elválasztása viszont mind nehezebb lesz. Mind sürgetőbb kívánalom, hogy az úgynevezett tömegmédia jogával foglalkozzanak, és azok közös elemeit kutassák."
