Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 10. szerda,a tavaszi ülésszak 42. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁZSI TIBOR (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - BALÁZSI TIBOR (MDF)
2725 tömegkommunikációs jogtól. Ez az elválasztása ennek a két jognak, bár egymással összefüggő jognak – de mégis törekedni kell az elválasztásra, hiszen különböző területekről van szó – más sze rencsésebb országokban néhány évtizeddel ezelőtt már megtörtént. Mi most állunk ez előtt a feladat előtt, és az én véleményem szerint ezt mindenféleképpen meg kell csinálni, tehát ilyen értelemben természetesen meg kell hoznunk a törvényt. De itt szó esett arról is, hogy az MDF nem eléggé képes vagy nem eléggé akar kompromisszumokat kötni, nem eléggé képes a kompromisszumkötésre. Én csak három területről szeretnék beszélni azt bizonyítandó, hogy ezek a kompromisszumok azért a nagy területeke n már létrejöttek, és csak egykét olyan eset van vagy olyan terület van, ahol ezek a kompromisszumok még nem köttettek meg, és ebben természetesen az MDF, illetve a koalíció igencsak tevékeny szerepet játszott. Tehát amikor a felügyelőbizottságról, erről a nagyon fontos testületről szólt a vitánk, akkor kétféle álláspont közelített egymáshoz. Az egyik álláspont szerint egy nagyon tág létszámú testületről kellene beszélnünk és területet kellene létrehoznunk. A másik álláspont szerint egy szűkebb testületet kellene létrehozni, éppen azért, hogy a munkája áttekinthetőbb legyen, és ne folyjanak szét a dolgok. Én azt hiszem, hogy például a felügyelőbizottság esetében egy nagyon ésszerű kompromisszumra jutottunk, amikor azt mondtuk, hogy ez ne legyen egy nagy lét számú testület és ne legyen egy kis létszámú testület sem, hanem egy olyan húsz és harminc közötti létszámú testület legyen. Ez természetesen egy nagyon fontos politikai kérdés volt, és ebben a nagyon fontos politikai kérdésben például sikerült ezt a kompr omisszumot megkötni közös erővel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként az MSZPnek vannak újabb javaslatai a felügyelőbizottsággal kapcsolatban. És akár azt is mondhatom, illetve mondom is, hogy nyitottak vagyunk az MSZP ilyen irányú javaslataival k apcsolatban. Vagy ott volt a közalapítvány ügye, amin heteken keresztül, vagy – úgy is fogalmazhatnék, hogy – hónapokon keresztül folyt a vita. Hiszen volt egy elképzelés, amelyik részvénytársaságban gondolkodott, amikor a televízió, a köztelevízió jogállá sáról beszélt. Itt elhangzottak az érvek, hogy elég furcsa lenne, hogyha egy közszolgálati televízió alapja egy nyereségre orientált forma lenne, és ezért a részvénytársaság formát elvetettük, és megintcsak a Magyar Szocialista Párt volt az, amelyik behozt a ezt a közalapítvány formulát, mint a szükséges és elégséges autonómiának a megfelelő formalizált metódusát, és itt az összes többi párt tulajdonképpen meg tudott egyezni ebben a formában, és ma a törvénytervezetünkben ez a közalapítványi forma szerepel. (11.00) Ugyancsak és ez a harmadik dolog, amiben készek vagyunk továbbra is kompromisszumra és ugyancsak nagyon fontos terület és nagyon fontos része a törvénynek. Ez az a része a törvénynek, amely mintegy hidat képez az Alkotmánybíróság által is taglalt v éleménynyilvánítási szabadság és a tájékozódási szabadság, vagy az emberek tájékozódási lehetőségei között. És ez a híd a törvénytervezetben nem más, mint a közszolgálati szabályzat. A közszolgálati szabályzat részleteivel, illetve részletes leírásával nem régiben hozakodott elő Kósa Ferenc az MSZPből. Ebben a vitában, amikor a közszolgálati szabályzatról vitatkoztunk a munkabizottságban, akkor az MDF részéről olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy tulajdonképpen megértjük az MSZPnek azt a törekvését, hogy ha netán és valószínűleg a dolgok jelenlegi állása szerint megmarad a jelenlegi kinevezési törvény, akkor a végrehajtó hatalomnak a befolyását ne csak a kétharmados többséggel létrehozott felügyelőbizottság, ne csak a paritásos alapon működő és létrejövő k uratórium tudja ellensúlyozni, hanem ez a nagyon fontos szabályszerűség, a közszolgálati szabályzat, amelyet a Kósa Ferenc által elmondottak szerint kétharmados többséggel lehetne majd elfogadni. Tehát ez lenne a harmadik garanciája annak, hogy
