Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti baráti és jószomszédsági együttműködésről szóló, Krakkóban 1991. október 6-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
2491 A 3. cikkely szerint a két ország elismeri és rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének kielégítő rendezése alapvető fontosságú Európa stabilitása és biztonsága, valamint a demokrácia megszilárdítása szempontjábó l. (16.30) Meggyőződésem, különös jelentősége van annak, hogy e megközelítésünket a magyar – francia alapszerződésben is sikerült partnereink egyetértésével tükröztetnünk. Külön figyelmet érdemel az úgynevezett biztonságpolitikai klauzula, a 6. cikkely. Enne k értelmében az egyik fél fenyegetettsége esetén a szerződés a partnerek között konzultációkat irányoz elő. Azt hiszem, térségünk jelenlegi, drámai eseményektől nem mentes állapotában mindenki átérzi e záradék fontosságát. A szerződést a francia nemzetgyűl és ez év május 15én ratifikálta, szenátusi vitájára előreláthatóan június 9én kerül sor. 2. A magyar – lengyel barátság és együttműködés egyik vezérfonala évszázadokon át a "barátok a bajban" gondolata és gyakorlata volt. A történelmi egymá srautaltság és az új európai viszonyok szempontjait egyaránt kifejező alapszerződést az 1991. októberi krakkói csúcstalálkozó során írta alá Antall József miniszterelnök és Lech Walesa köztársasági elnök. A szerződést, a szejm előzetes hozzájárulásával, a Lengyel Köztársaság elnöke 1992. március 17én ratifikálta. Lengyelország geopolitikai helyzeténél, politikai és gazdasági súlyánál fogva fontos partnerünk KözépEurópában, illetve a visegrádi hármak között. A szerződés szilárd alapot nyújt a kölcsönös és valódi érdekeken alapuló kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez. Összhangban van nemzeti érdekeinkkel és elveinkkel, szellemében, konkrét megfogalmazásaiban pedig érdemi módon járul hozzá az európai normák érvényre juttatásához, a történelmi átalakulás éve it átélő térségünkben. A fejlett demokráciákkal folytatott intenzív együttműködésünknek, a felzárkózásnak mintegy előfeltétele a középeurópai térség stabilitása, az itt élő népek egymáshoz való közeledése. A magyar – lengyel alapszerződésben rögzített elvek és célok ebbe az irányba mutatnak. A dokumentum jelentősége ezért túlnő a kétoldalú kapcsolatok keretein. A szerződés végrehajtásával mindkét ország közelebb kerülhet ahhoz, hogy megragadja a fejlett demokráciákhoz való felzárkózás történelmi esélyét. 3. A magyarság Európához való csatlakozásának egyik legfontosabb iránya több mint egy évezrede Németországon keresztül vezet. (Zaj.) A függetlenségét 1848ban újra megvalósító Magyarország első támogatója a frankfurti szövetségi parlament volt. A magyar – néme t együttműködési és partnerségi szerződés megkötésekor abból indultunk ki, hogy az egyesített Németország hosszabb távon is az egyik legfontosabb tényező marad külpolitikánk és külgazdaságunk számára. A szerződés jól tükrözi, hogy a felek szerint a történe lmi hagyományok, az azonosnak tekintett értékrendek alapján lehetőség nyílik kétoldalú kapcsolataink magasabb minőségi szintre való emelésére. A dokumentum, amint azt címe is mutatja, nem korlátozódik a bilaterális együttműködés elveinek meghatározására. A politikai, biztonságpolitikai és gazdasági kapcsolatok alakításának jövőbeni útját az európai folyamatokba ágyazva rögzíti. Különösen fontos az a kötelezettségvállalás, amelyet a német kormány európai integrálódásunk elősegítése érdekében tesz. A dokument um stratégiai jellegét igazolandó, hadd emeljek ki három alapvető elemet. A szerződés kimondja, hogy Németország kész az együttműködés valamennyi területén támogatni hazánkat. A szerződés cikkei általában keretjellegűek, tág teret adva a partnereknek a sze rződés további tartalommal való megtöltéséhez. Végül a szerződés 19. cikkelye külön is hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek, így a magyarországi német kisebbség nemzetiségi szerepét, helyzetük figyelemmel kísérésének fontosságát. E fontos szerződés várakozás ainknak minden tekintetben megfelel. A két- és többoldalú keretekben zajló együttműködés olyan intézményes
