Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2487 úton lett megválasztva, a pénzügyminiszter nevezte ki Balogh Györgyöt, úgy látszik, akkor még alkalmas volt. Másrészt, hogy nem tájékoztatott volna a kialakult helyzetről; Balogh György március 6án tartott egy saj tótájékoztatót véletlenül éppen a Pénzügyminisztériumban, ahol arra hívta föl a figyelmet, hogy rendkívül veszélyes az a tendencia, ami a vámbevételek be nem folyásával kialakult. És végül egy negyedik, egy aprócska dolog, ez pedig a Pénzügyminisztérium ve zető tisztségviselőinek az egymásnak ellentmondó adatai. Kupa Mihály szerint, a pénzügyminiszter úr szerint 150 milliárd forint kintlevőség van, Nagy Zoltán szerint 200 milliárd forintos kintlevőség van, Arnold Mihály szerint 110 milliárd forintos kintlevő ség van, tehát valahol valamilyen hiba csúszott az egyeztetésbe. Ezek után azt hiszem, kérdéseim nyilvánvalóak: Mit tervez pénzügyminiszter úr a költségvetési hiánnyal? A másik kérdésem ezekhez az apróbb ügyekhez kapcsolódik: Mi az oka ezeknek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatoknak? Várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. (16.00) Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! ( Egy hang az SZDSZ soraiból: Ne ködösíts! – Derültség.) Most választhatnám azt az utat, mint a képviselő úr, hogy én is elszellemeskedem a témát, de nem választom, mert ez a különbség kettőnk között, természetesen. (Taps a jobb oldalon.) A második dolog, amit szeretnék elmondani, hogy a kérdés megítélése, vagy egy kérdés megítélése és egy kérdéshez tartozó helyes cselekvés nem ugyanazt jelenti, tehát ha az ember azt tudja, hogy a költségvetés körülbelül hogyan alakul majd, milyen folyamatok eredményeként, nagyon meg kell fontolni, hogy milyen lépéseket ajánl először a Kormánynak és utána a Parlamentnek. Egy. Kettő. A vámhivatalra változatlanul büszke vagyok, de a vámhivatalt nem lehet azonosítani a vezetőjével, akiről én soha egyetlen egy minősítő jelzőt nem mondtam és nem nyilatkoztam, egyszerűen leváltottam, több okból. Az első ok, amit szeretnék mondani, hogy ez bizonyos sajtótájékoztató, melyen bizonyos számokat publikált, erről kiderült, hogy ezek a számok tévesek , a kintlévőség és a behajthatatlan követelés pontosan a duplája annak, mint amit ő ott elmondott. De ez csak egy indok, monthatnám a többit is. Majd ki fogunk adni erről egy nyilatkozatot, de nem óhajtok senkit itt a Ház nyilvánossága előtt véleményezni. A kintlévőségekkel kapcsolatban. Kérem szépen, a kintlévőségek minden nap mások. Ilyen az élet, a költségvetés az folyamatos dolog, a vám- és adótartozások április végén – erre van friss adatom – 57 milliárdot tettek ki az adórészről és 77 milliárd forinto t a vámrészről; de ha ma megnézzük, akkor egészen más adatok vannak, mert van, aki befizet, van aki nem fizet be, tehát ez nem egy fix adat, hanem van egy állomány, amelyik állandóan változik. A nyilatkozatok közötti különbség abból adódott, hogy én mindig a nettó, tehát a behajtható követelésekről beszéltem, arról a követelésről, amelyik nincs felszámolási eljárás alatt, mert azt nem lehet behajtani, csak évek múlva. De hát azt hiszem, hogy a májusi költségvetési helyzetről napokon belül úgyis kiadunk egy közleményt, ott mellé fogjuk rakni, hogy aktuálisan mennyi a vám- és adókintlévőség, de lényegesen csökkent az év elejéhez képest. Ami a téves megítéléseket illeti a gazdaságpolitikát illetően, változatlanul azt vallom, hogy az a gazdaságpolitikai út, amin ek alapján ezt a költségvetést terveztük bizonyos határokkal, mert ugye azt mondtuk, hogy 0 és 2% között lesz a gazdaság növekedése, és mi nullára terveztük a költségvetést, úgy vélem, hogy tartható, még ha a költségvetés hiánya nagyobb is lesz. Mi támaszt ja ezt alá? Ma találkoztam a Bankszövetség vezetőivel, és ott értékeltük, hogy mi a helyzet. Kérem szépen, az ipari
