Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2473 Erre a levélre hivatkozva a munkaügyi központok a törvényt sajátosan értelmezve, nem hajlandók a náluk jelentkező munkanélküliek járandóságát a törvény rendelkezésének megfelelően 1992. január 10étől, csak március 26ától folyósítani. Kérdezem tisztelettel a miniszter urat: 1. Miért akarja a Kormány a költségvetési hiányt a munkanélküliekkel is megfizettetni? 2. Milyen alapon változtatja meg az Országos Munkaügyi Központ az Országgyűlés által kimondott 1992. január 10i határidőt? 3. Szándékában álle a miniszter úrnak kivizsgálni és a megfelelő felelősségre vonást alkalmazni, hogy az 1987. évi XI. törvényt megsértették? Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm . Az interpellációra dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a hosszas, mármár jogtörténeti értékű elemezgetéssel telített interpellációjára viszonylag röviden válaszolhatok. Ugyanis alapvetően egy fatális félreértésen nyugszik az interpellációja. Ugyanis meggyőződésem, hogy az ön által hivatkozott 1992. évi XV. törvény, amely a foglalkoztatási törvény módosításának módosítása volt, nem tartalmaz olyan kitételt, hogy az említett folyósítási időpont január 10e lenne. (Moraj a bal oldalon.) Legyen szabad egyetlen mondat erejéig visszatérni azokra a jogszabályokra, amelyek az ön által fölvetett problémát szabályozzák. Valóban, az 1991. évi LXXXIX. törvény az eredeti foglalkoztatási törvény szabályait úgy módosította, hogy a munkanélkülijáradékot annyi hónap elteltével lehet folyósítani, illetőleg a kezdő időpontja kitolódott annyi hónappal, ahány hónapra a munkanélküli végkielégítést kapott. Ez volt tehát az 1991. évi LXXXIX. törvény szerinti módosítás. Egyetértünk abban is, hogy valóban, az 1992. évi XV. törvény beépítette ebbe a módosításba január 10ét, mint a jogalap megszerezhetőségére vonatkozó dátum ot. Ez a törvényi módosítás nem arra vonatkozott – és javaslom alaposan kielemezgetni ezt a törvényszöveget – , hogy mely időponttól kell folyósítani a munkanélkülinek a munkanélkülijáradékot, hanem arra vonatkozott, hogy azok a munkanélküliek, akiknek mun kaviszonyát az említett január 10. előtt felmondással megszüntették, vagy amely munkanélküliek munkaadója január 10. előtt jogutód nélkül megszűnt, azoknál a munkanélkülieknél az a megszorítás, miszerint párhuzamosan nem folyósítható a végkielégítés és a m unkanélkülijáradék, ez a megszorítás nem él. (15.00) Azért olyan indok alapján, amire ön is hivatkozott. Ez a dátum tehát semmi egyéb, mint a jogosultság megszerezhetőségének egyfajta korlátozás alóli mentesítése – de messze nem a folyósítás időpontja. Eb ben a vonatkozásban tehát úgy gondolom, hogy jogértelmezési probléma van kettőnk álláspontját illetően. Mikortól folyósítható az előbb említett esetben, ha jogosultságot, tehát jogalapot szerzett a munkanélküli arra, hogy párhuzamosan folyósítható legyen a végkielégítés és a munkanélküli járadék? Nyilvánvalóan, a jogalkotásunkról szóló törvény értelmében, a törvény hatálybalépését követően. Ez az időpont pedig egyértelműen rögzített: a kihirdetés napja, vagyis, amire ön is utalt, március 26a. Kérem, hogy a jogalkotásunkról szóló törvény alapos átolvasása esetén értelmezze azt a kitételt, ami jogbiztonságunk egyik alapelve, nevezetesen azt, hogy amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik, úgy a törvény hatálya a kihirdetés napjától kezdődik. Ha pedig ön el olvassa a vitatott 92. évi XV. törvényt, az visszaható hatályra rendelkezést nem tartalmaz, sőt kifejezetten kimondja,
