Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
2468 Ezek után konkrétan a következő kérdéseket szeretném feltenni: Mit tett a minisztérium az elmúlt két évben az idegennyelvoktatás színvonalának emeléséért? Próbáltae ennek feltételrendszerét kialakítani? Másodszor: Államtitkár úr megítélése sz erint tanköteles korban hány nyelvet és milyen szinten kívánatos elsajátítani egy tanulónak, és ezt biztosítjae a nemzeti alaptanterv? Harmadszor: Milyen lehetőségeket lát államtitkár úr arra, hogy a közoktatásban részt vevők is intézményesített keretek k özött eljussanak külföldre ösztöndíjjal, és elmélyítsék az itthon megszerzett nyelvismeretüket? Köszönöm figyelmét, s várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár úr válaszol. Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőnő! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm a kérd éseket és a téma felvetését, amely annyira fontos és közérdekű, hogy a közeljövőben feltétlenül érdemi megtárgyalást igényelne. Egyetértek azzal, hogy a hatékony nyelvoktatás az egyik meghatározó tényező az európai integrációnk szempontjából. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban természetesen tisztában vagyunk a kérdés súlyával, és az a véleményünk, hogy igazi, átütő változást csak az érintett tárcák közötti szoros együttműködéssel és társadalmi összefogással érhetünk el. Abban is egyetértünk, hogy a z Európához való felzárkóztatást nem elég a felsőoktatásban elkezdeni. Különösen igaz ez az idegen nyelvek oktatására, hiszen ennek sikere nagyban függ attól, hogy milyen életkorban történik. Véleményünk szerint a tanköteles korban állampolgári jogon lehet ővé kell tennünk minimum egy idegen nyelv legalább középfokú elsajátításának lehetőségét. Az elmúlt két év megfelelő tárgyi, technikai és anyagi feltételek hiányában mindössze arra volt elegendő, hogy az oktatási tárca bizonyos mennyiségi fejlesztést kezde ményezzen. Ide tartozik például a nem orosz szakos nyelvtanárképzésben részt vevők számának bővítése, az orosztanárok sokat vitatott tömeges átképzése, akik közül mintegy 2400 fő vesz részt nyelvtanfolyamon, és 1400an már középfokú nyelvvizsga birtokában megkezdték felsőoktatási tanulmányaikat. Németből és angolból a mintegy 300 anyanyelvű vendégtanár fogadása. Elsősorban a békeszolgálatosokra gondolok. A felsőoktatásban is komoly gondjaink vannak, de úgy tűnik, hogy itt a lehetőségeink is nagyobbak a fejl esztésre, hiszen európai méretekben is egyszerűbb kezelni a viszonylag kis létszámú egyetemista korosztályt, valamint ezen a téren hagyományosan többféle anyagi forrás áll rendelkezésre. Sajnos megfelelő együttműködési szándék és koordináció hiányában itt sem élünk még igazán a lehetőségekkel. A közoktatás, amely a nyelvtanulás szempontjából az igazán ideális életkorú tanulókat szolgálja ki, ennél is nehezebb helyzetben van, hiszen még a nemzetközi fórumokon is harcolnunk kell az idegennyelvtanulás létjogo sultságáért a tanköteles korban, mivel ennek tömeges biztosítása óriási anyagi erőfeszítéseket is igényel. Ráadásul ez a probléma általában a kisebb, nem világnyelveket beszélő, kevésbé fejlett országokat érinti. Az igazi minőségi javulás a társadalmi szin tű gyökeres szemléletváltás és a megfelelő pénzügyi feltételek megteremtésének függvénye. Nem elegendő például több nyelvtanárt képezni, hanem ezzel párhuzamosan olyan élet- és munkakörülményeket kell teremtenünk, amelyek a közoktatási keretek között is sz akmai és anyagi perspektívát jelentenek számukra. Könnyű belátni, hogy ehhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jószándéka nem elegendő. Amit mi tehetünk, az az, hogy a készülő nemzeti alaptantervben megfelelő óraszámot, és ezzel jelentőséget biztosí tunk a nyelvoktatásnak, a közeljövőben megteremtjük a nyelvtanárok
