Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
2452 A valóságos kínálat – amiről próbáltam az előbb beszélni – tehát az, hogy én kapcsolhatom a televízió gombját, az ilyen kínálat megteremtésének feltétele azonban az, hogy a Magyar Köztársaságban garanciálisan megteremtődjön a műsorszórás és műsor továbbítás szabadsága. Ennek biztosítéka pedig az, hogy a frekvenciákat, a frekvenciák elosztását és a műsorszórási engedélyeket kiadó intézmény abszolút független legyen. Ennek a kívánalomnak a legfontosabb feltételei megvannak a törvényben. A szabaddemok raták úgy vélték, hogy ennek az intézménynek – az RTHnak, tehát Rádió és Televízió Hivatalnak – különleges státusza legyen. Mi négy garanciális elemet szerettünk volna érvényre juttatni. Az egyik az, hogy a Rádió és Televízió Hivatal elnökének kinevezése független legyen a miniszterelnök döntésétől. A második az, hogy a miniszterelnök csupán a társadalmi tanács kétharmadának egyetértése esetén menthesse föl az RTH elnökét. A harmadik az, hogy habár a miniszterelnök a munkáltató, a Rádió és Televízió Hivatal elnökének munkáltatói utasítás nem adható. A negyedik pedig az, hogy a Rádió és Televízió Hivatal ellen nincs felügyeleti intézkedés, a Kormány is csak bírósági úton támadhatja meg a döntését. Ez volt tehát a kiindulási pontunk, ez a négy garanciá lis feltétel. A megegyezés kedvéért azonban nem kívánunk visszatérni az eredeti álláspontunkhoz. Belementünk a tárgyalások során abba, hogy ennek az autonómiát élvező közhivatalnak az elnökét nevezze ki a miniszterelnök, mert úgy látjuk, hogy a 80. § megfo galmazása használható volna, ha a már egyeztetett biztonsági megfogalmazásba, amit mi adtunk be a Kormány részére, nem kunkorodott volna egy kezelhetetlen és erőszakos félmondat. Ez a félmondat úgy szól, hogy "… vagy a miniszterelnök egyik jelöltet sem kív ánja kinevezni." Mit jelent ez? Addig nincs baj, ameddig – hát gondolkozzunk azon, hogy a Rádió és Televízió Hivatal tanácsadó testületének milyen többsége van, hogyan érvényesül ez a bizonyos kétharmad – az RTH társadalmi tanácsának – és most számoljunk e gyütt – 3 tagja ellenzéki pártok, 3 tagja a kormánykoalíció pártjai által delegált szakemberek, az összesen 6. Egyegy tagját az önkormányzati érdekképviseleti szervek, a műsorszolgáltatók, a műsortovábbítók, a reklámszakma, a gazdasági versenyhivatal – ez tehát újabb 5 érdekelt szakember, ez pedig 11 – , a művészek, a kisebbségek, a munkaadók, a munkavállalók, a szakszervezetek, az újságírók egyegy képviselője – ez megint 6, eddig 17 – , és nem utolsósorban az egyházak által delegált 3 tag adja. Ez összesen 20 fő. A különböző szervezetek évente váltják természetesen egymást rotációs rendszerben, tehát matematikailag sem képzelhető el egyik vagy másik politikai erő huzamos túlsúlya. (12.10) Tehát ennek a tanácsnak kétharmados döntése kell majd ahhoz, hogy az elnöki posztra általa meghirdetett pályázatból kiválaszthassa azokat a jelölteket, akiket a miniszterelnök úrnak kinevezésre javasol. És ezek után a miniszterelnök még választhat is a jelöltek között. Kizárt dolog, hogy tisztán ellenzéki beállítottságú jel ölt egyáltalán odakerüljön. A törvényjavaslat még arról is intézkedik, ha egyik sem kapja meg a kétharmados támogatást, akkor új pályázatot kell kiírni. Sokszoros túlbiztosítás és egyben a kormányzat páni félelme, amely abból a téveszméből táplálkozik, hog y ebben az országban az értelmiség, és különösen a szakemberek eleve ellenzékiek. Még az egyházakban is. Több önbizalmat kérünk, tisztelt kormánypártok! (Derültség, taps az ellenzék soraiban.) És akkor talán nem kunkorodott volna az a bizonyos fránya félmo ndat, hogy ezentúl a pályázatot akkor is ki kell írni, ha a miniszterelnök egyik jelöltet sem kívánja kinevezi. Tessék mondani: akkor minek az egész? Ha a miniszterelnök kívánságától függ minden, akkor minek ez az egész mechanizmus? Hát, ezzel a félmondatt al lett bővebb a törvény, s hogy az egyensúly megmaradjon, a beterjesztő elvett egy félmondatot. Azt ugyanis, amelyik a felmentésről intézkedik. Hogy tudniillik az elnök felmentését is a társadalmi
