Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÁTAY ZOLTÁN, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
2434 KÁTAY ZOLTÁN, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Igen tisztelt Elnök Úr! Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! A szociális, eg észségügyi és családvédelmi bizottság feladatának és hatáskörének megfelelően megtárgyalta a Kormány által 3630as számon a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról benyújtott törvénytervezethez érkezett módosító indítványokat. Engedje meg, elnök úr, hogy mondandómat két részre bontsam, és mondandóm végén igyekszem nem elfelejtkezni a mai nap megkapott együttes jelentés egyes hibáinak kijavításáról. A lényege az, hogy mi az 1992. május 5i állapotnak, tehát amikor az általános vita lezárásra és a törvényter vezet részletes vitára bocsátásra került, annak alapján tekintettük át az akkor befutott 30 módosító indítványt, ami egyébként 129 kérdéskört ölelt fel, és bizottságunk rendkívül vigyázott arra, hogy csak azokban a kérdésekben foglaljon bizottsági állást, amelyek kompetenciájába tartoznak – aminek következtében összesen négy képviselőtársunk 6 módosító indítványát tárgyaltuk. Ebből is az egyik, Fekete képviselőtársunk módosító indítványa visszavonás következtében hatályát vesztette, így tehát erről hadd ne szóljak. Szólnom kell azonban az 5242es szám alatt dr. Kapronczay József képviselő úr által beterjesztett módosító indítványról, amellyel kapcsolatban talán meglepőnek tűnik, hogy bizottságunk egyértelműen nemlegesen foglalt állást. Maga a módosítvány oly an módon kívánja az MRP alapszabályát módosítani, ami lehetővé tenné azt, hogy az alapszabály azon nyugdíjasokra is kiterjessze a részvételi jogosultságot, akik az adott társulásnál, vagy jogelődjüknél legalább 10 évig munkaviszonyban álltak. Én azt hiszem – és ez most nem a bizottság védekező pozíciója – , hogy erről a bizottságról végképp nem mondható el, hogy nem a nyugdíjasok érdekében igyekszik dolgozni, ha azonban végignézzük az egész MRP jogi konstrukcióját, akkor nagyon világosan látnunk kell azt a k érdést, hogy ez a törvény a törvény hatálya alá tartozó társulásoknál munkaviszonyban álló dolgozók tekintetében működhet csak, tehát itt – azt hiszem – egy nagyon jó szándékkal, de hát mégiscsak alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérletről van szó, amelye t ilyen módon támogatni nem tudtunk. A következő csomag, amelyet áttekintettünk, dr. Pásztor Gyula képviselő úr módosító indítványai az 5333as szám alatt, amelyekből is csak egyet, az ott 4. ponttal jelzett és a törvényt olyan módon kiegészítő javaslatát tárgyaltuk meg, amelynek tartalmi lényege az, hogy az MRP szervezet tagjává azonban valaki az ott dolgozók között csak akkor válhatna, ha a szervezetben hely szabadulna fel, mint például kilépés, haláleset stb., vagy további vagyonrészhez akarna jutni. Mi itt viszont a dolgozók érdekében úgy ítéljük meg, hogy ez a módosítási javaslat álláspontunk szerint elvetésre alkalmas, mert egyfajta belső monopóliumot alakítana ki az MRP tekintetében azok között a dolgozók között, akik az első pillanattól részt veszne k, és akiknek bármilyen indok alapján csak később van módjuk csatlakozni. Végezetül röviden szeretnék utalni – hiszen összevonható – Pál László képviselő úr 5340es számú módosító indítványának három tételére; nevezetesen, amikor kö vetkezetesen végigvezetve abból indul ki, hogy az MRP alapszabályára akarja bízni azt a kérdést, hogy mi legyen a helyzete azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonya az adott társulásban megszűnik. (10.40) Ez ebben a módosító indítványban há rom helyen nagyon logikusan kerül végigvezetésre, azonban a mi véleményünk egyöntetűen az volt a bizottságban, hogy az eredeti törvénytervezet egyértelműen helyesen rendezi azt a kérdést, hogy csak az vehet részt ebben, aki ott dolgozik, és mi történik akk or, hogyha valaki akár nyugdíjba megy, akár a munkaviszonya megszűnik. Ennyi tehát végső fokon a bizottság álláspontja. A bizottság azonban, tisztelt elnök úr, valamennyi, általam érintett kérdésben teljesen egyértelműen, tartózkodás nélkül "nem"mel szava zott. Ezzel szemben – és erre tisztelettel esetleg a
