Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az álllamháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a távközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
2413 a bizottság beterjesztett. Ez a beterjesztés már tartalmazza azt, hogy a differenciált nyugdíjemelésnél mind a szolgálati időt, mind pedig a nyugdíjba vonulás évét vegyük figyelembe, amikor megállap ítjuk ezeket a különféle korrekciókat. Azt hiszem egyébként, ez eléggé egyedülálló teljesítmény a Népjóléti Minisztérium eddigi fennállásában. Megkíméli a bizottságot attól, hogy egy koncepcionálisan teljesen új határozati javaslatot dolgozzon ki, amiben e gyébként sűrűn volt a bizottságnak része eddigi kétéves fennállása alatt. A korrekciós emelés – már csak az előző pénzfelosztás miatt is, ahogy Csehák Judit is elmondta – semmiképpen nem lehet teljes mértékű. Ehhez valószínűleg arra lenne szükség, hogy kör ülbelül a 80as évek elejéig visszapergessük az idő fonalát, és onnantól kezdve próbáljuk meg az összes nominálbéremelkedésnél kisebb emelést bepótolni. Most erre semmiféle pénz nincsen, arról nem is beszélve, hogy roppant számításigényes munka lenne. Eze k után viszont bármiféle korrekció valószínűleg csak igazságtalan lehet – igazságtalan lehet, miután nem lehet teljesen igazságos. Már többen fölvetették, hogy ez a beterjesztett javaslat is több apró ponton ilyen hibákat mutat fel. Valószínűleg ki lehet b előle dolgozni egy, még valamivel igazságosabb elosztási módszert, mondjuk a szolgálati idő és a nyugdíjba vonulás egymáshoz viszonyított arányának változtatásával. Egy problémáról szeretnék még szólni, miután az összes többit már jószerivel elmondták az e lőttem lévő szónokok. Igen sok nyugdíjas szervezettől lehet azt hallani, hogy nem helyes az a megoldás, amit a Kormány most választott, miszerint ezeket a korrekciós lépéseket a társadalombiztosítási alap terhére teszi meg. Én is úgy gondolom, hogy igen jó dolog a költségvetésre kacsingatni: milyen jó lenne onnan pénzeket keríteni – de, mondjuk, ennél a magatehetetlen költségvetésnél ez leginkább a kifosztás bűntettét eredményezné, valószínűleg. Úgyhogy be kell látni, hogy csak a TBalapban van pénz erre a korrekcióra, amit meg kell tenni. Másrészt arról is meg kell emlékeznünk: igaz, hogy jelen pillanatban egyes nyugdíjasok kárára történik az emelés – mármint ha feltételezzük, hogy ezt az összeget egyenletesen el lehetne osztani az összes nyugdíjasok között – , viszont pont a kialakult egyenetlenségek úgy keletkeztek, hogy azok a nyugdíjasok, akiket most korrekcióban részesítünk, a korábbi években nem kapták meg a megfelelő emelésüket. A tisztelt Háznak én elfogadásra ajánlom – módosításokkal – ezt a javaslat ot. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni még… Kulin Sándor kíván szólni a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF) KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egész röviden csak – hogy a szünet idejét ne vegyem el. Az elhangzottakból leginkább a Csehák képviselőnő által elmondottak kapcsán merültek fel bennem olyan gondolatok, amiket szeretnék elmondani. Így, első hallásra ugyanis a sok módosító indítványt, amit be kíván terjeszteni, nyilván nem lehet áttekinteni és érdemben hozzászólni – ezt majd a bizottsági ülésen meg fogjuk tenni, és aprólékosan figyelembe vesszük ezeket a módosító indítványokat, és ami előbbre viszi az ügyet, nyilván be fogjuk építeni. Nem t udok azonban egyetérteni a kiinduló tételével, ő ugyanis kevesli az ez évi 50 milliárd nyugdíjemelési összkeretből azt a 20%ot – vagyis azt a 10 milliárd forintot – , amit erre a korrekciós intézkedésre lehet fordítani. Természetesen ez elhatározás kérdése , de azért szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy amennyiben annak idején úgy döntöttünk volna, hogy ez a korrekciós keret növekedjék, akkor ez egyben azt is jelentette volna, hogy az általános, mindenkit érintő nyugdíjemelésre kevesebb marad – tehát akkor az a többek által elmondott tizenháromegészvalahánytized százalék is
