Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
2359 felmondhatja a bérleti szerződést. Nem titkolt cél, hogy szoruljon vissza az a mai gyakorlat, amely a helyiségek bérleti jogának megszerzését irreálisan magas ellenértéken tartja. Ez a szabály önkormányzati helyiség esetén csak korlátozással érvényesül, mégpedig úgy, hogy a rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően kötött bérleti szerződéseknél alkalmazható. A fennálló szerződéseknél a tulajdonos önkormányzat e jogát az előprivatizáció s törvény rendelkezéseivel összhangban csak 10 év múlva gyakorolhatja. Meg kell említenem, hogy az önkormányzatok sérelmezik a felmondási határidőt arra való hivatkozással, hogy így nincs lehetőségük adott településen a már oda nem illő tevékenységet folyt ató bérlők bérleti jogának megszüntetésére. A Kormány azonban úgy ítélte meg, hogy az előprivatizációs törvény rendelkezéseivel összhangban s a vállalkozói biztonság megteremtése érdekében indokolt a fennálló szerződésekre a 10 éves felmondási idő előírása . A helyiséggazdálkodási jogszabályok lehetővé tették, hogy a bérlő helyisége egészét vagy egy részét megállapodás alapján másnak albérletbe adja. Ez a gyakorlat azt jelentette, hogy a bérlő az albérlőtől különböző jogcímeken olyan albérleti díjat követelt , amely sokszorosan meghaladta az általa fizetett bérleti díj összegét, jelentős bevételhez juttatva a bérlőt. A bérlő az esetek döntő többségében a helyiségben semmiféle tevékenységet nem folytatott. A javaslat a probléma megoldása érdekében lehetőséget b iztosít arra, hogy a bérbeadó a bérleti szerződést a fennálló szerződések esetén is egy évvel későbbi időpontra felmondja. (9.40) Ugyanakkor biztosítja annak lehetőségét is, hogy a bérlő s az albérlő ez alatt az idő alatt rendezze jogviszonyát. Tisztelt Or szággyűlés! Végezetül két fontos témára szeretném ráirányítani a figyelmet. Az egyik az önkormányzatokra bízandó rendeletalkotási feladatokkal, a másik pedig az új szabályok alkalmazására való áttéréssel kapcsolatos. Az önkormányzatok az ország legnagyobb bérbeadói, ők adják bérbe a legtöbb lakást és helyiséget. Éppen ezért nem volna jó, ha ad hoc módon alakíthatnák bérbeadói gyakorlatukat. A bérlők számára kiszámítható viszonyokat kell teremteni, hogy ne csak a bérbeadói feladatokat ellátó szervezet munkat ársától függjön, kivel köt szerződést és milyen feltételekkel. Tudniuk kell a bérlőknek azt is, hogy mikor számíthatnak bérbeadói hozzájárulásra és így tovább. Mindez csak úgy oldható meg, ha az önkormányzati lakások és helyiségek bérleti jogviszonyára von atkozó szabályokat az önkormányzatok előre meghatározzák. Erre az ad módot, hogy az önkormányzatok nemcsak tulajdonosok, hanem a helyi közügyek megoldására hivatott, rendelet alkotására feljogosított szervek. Az önkormányzatok önálló rendelkezési jogához a z is hozzátartozik, hogy a bérbeadás szabályait meghatározzák. Ezenkívül több százezer szerződés egyenkénti módosítása is csak úgy kerülhető el, például a bér mértékének megváltozása esetén, ha a törvény felhatalmazást ad arra, hogy az önkormányzati rendel etek határozzák meg a szerződés egyes tartalmi elemeit. A félreértések elkerülése végett azonban hangsúlyozom, hogy a törvény hatálybalépésekor már fennálló és az ezt követő egy éven belül kötött bérleti szerződések tartalmára, vagyis a felek főbb jogosítv ányaira és kötelezettségeire fő szabályként a mostani rendelkezések az irányadók. Ettől önkormányzati rendelet sem térhet el. A javaslat más vonatkozásban is kezeli az átmenetet. Egy évet kíván adni az önkormányzatoknak arra, hogy rendeleteiket megalkossák . Az elidegenítés szabályai viszont már csak 6 hónapig élnének. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok tulajdonlásában és lakásgazdálkodásában bekövetkező változás eléréséhez biztosítandó jogi megoldásokat természetesen kiki a maga szemszögéből vizsgálj a és értékeli. Az érdekek sűrűjében úgyszólván lehetetlen mindenki számára elfogadható ösvényeket találni. Ilyen körülmények között a legkisebb megrázkódtatást okozó, az átmenetet gördülékenyen megoldó lépéseket kellett kiválasztani. Választanunk azonban k ellett azon
