Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 27. szerda, a tavaszi ülésszak 36. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
2353 Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Környezetvédelmi ügyben fogok beszélni, és az időpont, amiért ezt a mai napot kértem, a köv etkező: egy héttel ezelőtt fejeződött be Strasbourgban az Európa Parlament európai környezetvédelmi tanácskozása – mint ilyen, az első – , egy hét múlva lesz a környezetvédelmi világnap. Félúton vagyunk. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet egy érdekes momentumra, ami tegnap történt: tegnap egy képviselőtársam két, környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatát utasította el a Parlament, és nem tűzte napirendjére. Ugyanakkor azt a humort – miután más célból gyűlt össze reggel majdnem teljes létszámban a Ház , mint hogy környezetvédelmi törvényekről, illetve ezekről az előterjesztésekről szavazzon, erre tett egy humorosnak szánt célzást képviselőtársam, aki a javaslatokat előterjesztette – érdekes módon a másik oldalon másik képviselőtársam nem érzékelte. Ez f igyelmeztetés nekem is arra, hogy a környezetvédelem iránt ez az ország mily mérsékelten érzékeny: az ország, a parlamentje és a kormánya is. És eszembe jut az, hogy Gore szenátor ott, Strasbourgban olyan lelkesítő beszédet mondott, hogy a lelkesítést Dale Carnegie taníthatná, hogy hogyan kell beszédet mondani: eltáncolt a mikrofontól beszéde közben, hogy az elnök rászólhasson, hogy legyen szíves a mikrofonhoz visszaállni, hogy mutassa, őt mennyire áthatja a környezetvédelem iránti odaadás – és persze, taps ot váltott ki ezekkel a reackóival. (9.10) Tehát lehet a környezetvédelemről szólni. Ott azt mondták többen a padsorok között, hogy jó lenne biztosítani Gore szenátort arról, hogy már meg van választva az Egyesült Államokban, nem kell megválasztása érdekéb en hangzó beszédet mondania. El kell mondanom azt, hogy a magyar Parlament képviselői testületének megválasztásakor nagyon sokan mondtak a környezetvédelem érdekében hangzatos beszédeket, mint Gore szenátor most Strasbourgban, csak utána nyoma sincs annak, hogy ezeket a beszédeket bárki is komolyan gondolta volna akkor, amikor a választásáért harcol. Strasbourgban Európa parlamentjeinek képviselői mind ott voltak, talán az albánok nem érkeztek meg időben közlekedési nehézségek miatt, más mindenki. Különböző alapítványok, mint a Friedrich Ebert vagy a Naumann Alapítvány finanszírozták a magyarok egy részének, a horvátoknak, a szlovéneknek, az észteknek, a litvánoknak, mindenkinek az ottlétét, hogy minél teljesebb legyen ez a keletnyugati párbeszéd, amit ott rendeztek. Voltak szekcióülések különböző témakörökben, a mezőgazdaságot illetően, az energiát, a levegőt, a természetvédelmet, a vizet és a szemetet illetően. Slágvortokban szükségesnek tartom, hogy néhány megállapítást ezek közül közöljek – röviden. A me zőgazdasággal foglalkozó szekcióban természetesen az Európa Parlament tagjai részt vettek és mindenféle szakértők és soksok ország képviselői. Itt megállapították, hogy az intenzív mezőgazdaság tette rendszeresen tönkre a XX. század második felében a föld et Európában. Megállapították, hogy csökkenteni kell a növény- és rovarvédő szereket. Be kell vezetni "a szennyező fizet" elvet. Hosszú távú politika kell a környezeti ügyek integrálásának, és áttekinthetővé kell tenni a politikát, hogy a lobbyk dominanciá ja elkerülhető legyen. A csomagolást csökkenteni kell. Egyértelmű feliratozás kell a csomagolt anyagokra. Az európai egyezményeket meg kell alkotni és betartatni. Az energiaszekcióban – csak ilyen röviden – az energiatermelés és fogyasztás jelentős kárt o koz a természetes környezetnek, az emberi életnek és az egészségnek. Hogyan állítsuk az energiát a fenntartható fejlődés és a környezet minősége szolgálatába? Fontos az energiamegtakarítás, az energia racionális használata, tiszta technológiákra van szüksé g. Decentralizált és helyi energiatermelésre van szükség nagy erőművek helyett. Az energiaárak tartalmazzák az energiatermelés által okozott károk költségeit. Nemzetközi együttműködés kell. A humán és financiális források feltárásánál nagyon fontos, közölt ék, hogy a volt KGSTországokat a Nyugatnak támogatnia kell, és itt is "a szennyező fizet" elv bevezetését határozták el.
