Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
2301 De vajon lehete az előterjesztést meghaladó körben módosítványokat előterjeszteni erre a speciális helyzetre teki ntettel, mert akkor rögtön felvetném, hogy mi a gazdasági bűncselekmények körének újbóli szabályozását nemcsak egyszerűen hibának értékeljük. Ki kell mondjam kerek perec, ez a rendszerváltást akadályozó bűn, ez egy megbocsáthatatlan bűn, hogy a gazdasági b űncselekmények körében az újraszabályozás nem történt meg, mert hogy lehet a szocializmusra, a kommunizmusra felépített gazdasági szabályokat a jóléti társadalomra, a kapitalizmusra alkalmazni? Nyilvánvaló, hogy nemcsak büntetőjogi gátja lesz ennek, hanem adott esetben a büntetőjog eszközével lehet majd fellépni a piaci társadalmat kiépíteni szándékozókkal szemben. Én tehát úgy gondolom, hogy ez nem egyszerűen hiányossága az előterjesztőnek, hanem amellett hogy kétségkívül az előterjesztésnek vannak olyan k orszerű elemei, amelyek miatt én magam is azt mondom, hogy érdemben foglalkozni kell a kérdéssel, de rögtön jelzem az igazságügyi kormányzatnak, hogy nem lehet várni egy másodpercet sem egy teljesen új Btknovella előterjesztésével, mert ez már egyenesen b üntetőjogi akadálya és gátja lesz a rendszerváltozásnak. Hogy ugyanakkor rámutassak arra, hogy miért kell mégis tárgyalni ezt, és miért fog a kisgazdapárt is módosítványokat benyújtani, és miért fogja végül megszavazni ezt a törvényt, azért, mert ennek a t örvénynek vannak ugyanakkor olyan rendelkezései, amelyek egyértelműen fontossá teszik ezt a törvényt mielőbb elfogadni. Nevezetesen gondolok például a halálbüntetés eltörlésére, illetőleg annak a szabadságvesztés büntetéssel való felváltására, ahol is külö n ki kell emelni, mert hiszen ez Magyarországon komoly társadalmi vitát jelent és komoly társadalmi gondot, hogy miért kellett ehhez hozzányúlni. Egyrészt hozzá kellett nyúlni – innen, erről a helyről meg kell mondani – nemzetközi szerződések miatt, amelye k kötik a magyar államot, tehát a magyar államnak lehetősége sincs mérlegelni azt, hogy vajon a halálbüntetés fennmaradjon vagy ne maradjon fenn. A nemzetközi jogrendbe való beilleszkedésünk természetes velejárója a halálbüntetés eltörlése. Amellett azt se m árt ebben a körben kimondani, hogy minden civilizált jogrendben ez így van. Mert ugyanakkor rá kell arra is mutatni, hogy a halálbüntetés soha nem oldott meg semmilyen büntetőjogi kérdést. Gondoljanak arra, hogy például valamikor az ÉszakAmerikai Egyesü lt Államokban a szeszcsempészetet halállal büntették. Vajon attól kevesebbet isznak ma az emberek a világon? Nyilván nem isznak kevesebbet. Vagy gondoljanak arra, hogy a természet elleni fajtalanságot halállal büntették valamikor. Kevesebb a természet elle ni fajtalanság? Nem, mert azóta kiderült, ez betegség, és elsősorban a gyógyítás kategóriájában kellene hogy megjelenjen, és nem a büntetőjog kategóriájában. Nem is szólván arról, hogy maga a halálbüntetés, ha az igazságszolgáltatás tévedett, akkor jóváteh etetlen következményekkel jár, márpedig a jóvátehetetlen következményeket, amennyire lehet, ki kell iktatni. Itt tehát arra kell rámutatnom, hogy ennek a Büntető Törvénykönyvmódosításnak vannak halaszthatatlan elemei, ezek közé sorolom például a javítóne velő munka és a szigorított javítónevelő munka kiiktatásának az igényességét, amellyel kapcsolatban meg kell hogy mondjam, különösen a szigorított javítónevelő munka valóban nem illeszthető be semmilyen jogállami keretek közé. Miután én úgy gondolom, hog y a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán az általános vitában nem feltétlenül kell a különös rész egyes előterjesztéseivel foglalkozni, ezért én most itt félbeszakítom a vezérszónoklatát a független kisgazdapárti előterjesztésnek, és az ezt meghaladó és zrevételeinket már a különös résszel kapcsolatos módosítványainkban fogjuk előterjeszteni, ahol a kisgazdapárti szakértők is észrevették a nyilvánvaló elírásokat, a független kisgazdapárti képviselők is fel fogják vetni mindazokat a kérdéseket, amelyekre h ivatkozott a többi párt vezérszónoka. Én úgy gondolom, miután végül is valamennyiünk érdeke egy európai értelemben véve is magas mércéjű Büntető Törvénykönyv megalkotása, amit lehet, ki fogunk iktatni az átkos múlt örökségéből a Büntető Törvénykönyv mó dosításánál. (13.30)
