Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
2298 Üdvözlöm a bűnösök iránti széles körű megbocsátást, büntetésük enyhítését, egészen addig a pontig, d e csak addig, amíg a bűnözők iránti humanizmus nem megy a társadalom egésze, különösen a sértettek és a potenciális sértettek iránti humanizmus rovására. Olyan időszakban, amikor a bűnözés ugrásszerűen emelkedik, a közbiztonság látványosan romlik, a társad alom nehezen tolerálja a bűnelkövetők iránti humanizmus növekedését. Ezt tudomásul kell venni a törvényhozónak is. A társadalom gyakran jogosan zúgolódik, spontánul tiltakozik a bűnelkövetők elbánásával szemben. Ez önmagában azonban még nem lehet akadálya a bűnözőkkel szembeni humanizmus érvényesítésének. De ha ez a humanizmus tetten érhető azon, hogy a bűnözőket elbízakodottá és elvetemültebbekké teszi, és a bűnözés emelkedése irányába hat, akkor a társadalom érdekeit kell mindenekelőtt előtérbe helyezni. A javaslat egyik rendelkezése látszólag a humanizmus irányába hat, de megítélésünk szerint sem ezt a célt, sem a tett súlyához igazodó büntetés elvét nem szolgálja. A javaslat szerint a szabadságvesztés legrövidebb időtartama egy nap, szemben az eddigi hár om hónappal. Nehezen képzelhető el olyan háromötnapos szabadságvesztés, ami akár valamelyik bűncselekmény tárgyi súlyát juttatná kifejezésre, akár a speciális vagy a generális prevenció elve alapján alkalmas lenne az elkövető átnevelésére, visszatartására , vagy a többi potenciális elkövetőnek a bűnözéstől való elrettentésére. Az Európában uralkodó felfogás szerint a rövid tartamú szabadságvesztés – ilyennek tekintik általában a hat hónap alatti büntetéseket – alkalmatlan a büntetési célok elérésére, hiszen pont ezért is növekedett meg a külföldi büntető törvénykönyvekben a pénzbüntetések napi tételének elterjedése és alkalmazása. Hiszen a rövid idejű szabadságelvonás a tapasztalat szerint arra nem elég, hogy az általában első bűncselekményes, viszonylag cse kélyebb súlyú bűncselekményt elkövető megjavuljon, de arra igen, hogy családjából, környezetéből, munkaviszonyából kiszakítva új "szakmabeli kapcsolatokat" szerezzen és igazi bűnözővé váljék. A végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága is igen megfontolandóvá teszi a rövid tartamú szabadságvesztésbüntetések kiszabását. Ezen a téren egyet kell értsek az előttem szóló fölszólalóval. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt, fenntartva a részletes vitára szükségesnek ítélt kiegészítő módosításokat, az említett két elvi jellegű és megfontolandónak tartott fenntartásán túlmenően a törvényjavaslatot támogatja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Torgyán József képviselő úr, a Fü ggetlen Kisgazdapárt másik vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Torgyán József a Független Kisgazdapárti képviselők 10 tagú csoportja nevében TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Nem másik, Elnök Úr, köszönöm a szót, hanem egyetlen vezérszónoka van a Független Kisgazdapá rtnak, és ebben a minőségemben kívánok szólni. Nem unisono akarom előterjeszteni azt bárkivel is közösen. Tehát tessék megengedni, hogy ezen rövid észrevétel után rátérjek a felszólalásom érdemi részére. Felhívnám az igen tisztelt Ház figyelmét, hogy lénye gében minden párt vezérszónoka annak a megállapításnak a Ház elé tárásával kezdte felszólalását, hogy a Büntető Törvénykönyv most benyújtott módosítása nem biztos, hogy elegendő, és felvetették azt a kérdést, hogy vajon nem kellett volnae teljes terjedelm ében módosítani a Büntető Törvénykönyvünket és a kapcsolódó jogszabályokat. (13.10) Hogy ez a felvetés mennyire indokolt, és hogy valóban a koncepcionális kérdéseket is mennyire meg kellett volna vitatni ennél az előterjesztésnél, elég, ha arra utalok, hog y 548as szám alatt a Kormány ezt – a Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatos – javaslatát már előterjesztette,
