Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
2293 kell jutnunk, hogy egy büntetőkódex is rendkívül hatékony szerepet játszhat a bűnözés visszaszo rításában. Nyilvánvaló, hogy a legjobb eredményt a társadalmi valóságot leginkább figyelembe vevő, önmagában is logikus rendszert képező, világos büntetőpolitikai háttárrel felépített büntetőkódex képes elérni. E kívánalmaknak ez a novella érzésem szerint nem igazán felel meg. Ennek megfelelően, az e javaslattal kiegészített Büntető Törvénykönyv hatékonysága és időtállása tekintetében nem vagyunk optimisták. Általában nem illik bírálni azt, hogy mi maradt ki egy törvényjavaslatból. Ennek a javaslatnak az ér tékelését mégis kénytelen vagyok ezzel kezdeni. Úgy vélem, eddigi szavaimból is kitűnt, hogy a magunk részéről egy új, teljesen átfogó Btkkodifikációnak örültünk volna a novelláris változtatás helyett. Nem tudom, hogy a Kormány mennyire tartja hosszú távú nak vagy ideiglenesnek ezeket a szabályokat, az azonban teljesen egyértelmű, hogy további jelentős változtatásokra van igény – ahogy erre egyébként a javaslat indoklása is utal egy helyen. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy különösebb, nyomós indok nélkü l, részletekben, egymástól elválasztva szabályozzanak egyébként összefüggő kérdéseket a büntetőjogban. Ez bizonytalanságot teremt, és megtörheti a Btk. logikai rendszerét is. Fontossága miatt külön ki kell emelnem, hogy számunkra érthetetlen a gazdasági bű ncselekmények újraszabályozásának a Kormány által történő kezelése. Köztudott, hogy a Kormány már 1990ben előterjesztette a gazdasági büntetőjog újrakodifikálására vonatkozó tervezetét, amelyet azonban később visszavont, és csak most, ebben a javaslatban nyújtott be újra. A viszszavonás indokaként elfogadható az a magyarázat, hogy egy átfogóbb tervezetre van szükség – éppen ezért furcsa, hogy a Kormány még ebben a javaslatában sem volt képes e rendkívül fontos szabályokat teljeskörűen kidolgozni. A FIDESZ a maga részéről az egyik legalapvetőbb kérdésnek tartja a gazdasági bűncselekmények megnyugtató újraszabályozását. A gazdasági rendszerváltást, a szabad piacgazdálkodás folyamatát a büntetőjog nem akadályozhatja, de ugyanakkor az államnak megfelelő garanci ákat kell nyújtani, hogy ez a gazdaság zavartalanul működjön. A gazdasági háttérszabályok jó része már elfogadásra került, ezért is meglepő a Kormány késlekedése e terület átfogó büntetőjogi újraszabályozásában. A gazdasági folyamatok megfelelő biztosítása véleményünk szerint nem lehet kielégítő olyan tényállások nélkül, mint a tisztességtelen verseny tilalma, az üzleti titok védelme, a reklámszédelgés, a pénzmosás vagy éppen a komputerbűncselekmények. Az előttünk lévő tervezetből mindezek a tényállások hi ányoznak – sajnos, ugyanakkor az ezeket megvalósító magatartások a gazdasági életben nagyon is jelen vannak, akadályozva az amúgy sem könnyű gazdasági kibontakozást. Nem szeretnék azonban csak arról beszélni, hogy mit hiányolunk – akár elvi szinten, akár k onkrétan – e tervezetből, hiszen a novellában fellelhető rendelkezések is rengeteg olyan újdonságot mutatnak, amelyek jelentős mértékben megváltoztatják a jelenleg hatályos Btkt. Az általános rész tekintetében talán a legfontosabb módosítást a büntetési r endszer átalakítása jelenti. Feltétlenül üdvözöljük azt az elképzelést, hogy a büntetési rendszerből ki kell iktatni a szigorított nevelőmunkát, a javítónevelő munkát és a kijelölt munkahelyen végzendő javítónevelő munkát. Ezek az intézmények már régóta elvesztették létalapjukat, további fenntartásuk teljesen szükségtelen. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy e főbüntetések csak rendkívül kis szerepet játszanak az ítélkezési gyakorlatban. Bizonyos kételyeink vannak ugyanakkor azzal kapcsolatban, ho gy az így kialakított új büntetési rendszer miként fogja szolgálni, megállni a helyét. A javaslat új főbüntetési nemet kíván bevezetni, viszont az indoklás töretlen optimizmussal állítja, hogy esély nyílik a szabadságvesztés alternatíváinak szélesebb körű alkalmazására. Mi nem osztjuk ezt az optimizmust, és úgy vélem,
